TŐZEG
A tőzeg (turfa), a legfiatalabb, legtökéletlenebb kőszén. Elhalt mocsári és vízi növények (tőzegmohok stb.) össze-visszakuszált szálainak, gyökereinek laza, kevéssé megszenesedett tömege. Képződése úgyszólván szemünk előtt folyik le. Ahol valamely mély medencében állóvíz gyűlik meg és e víz le nem folyhatik, a föld mélyebb rétegeibe nem szivároghat, ott nemsokára mocsári és vízi növények ütik fel tanyájukat.
Ezeknek egyre elhaló részei a víz alatt nagy tömegekké szaporodnak és mivelhogy levegőtől elzárva bomlanak, lassankint megszenesednek, T.-gé válnak. Minél tovább tartott e bomlás, annál gazdagabb szénben. A széntartalom maximuma 59%. Legtöbb esetben a kémiai összetétele nem nagyon tér el a növényi rostétól (gyep-T.), a farostétól. Számos T.-telepen találni fatörzseket (gyökér-T.), állati maradványokat, egyes ásványokat (gipsz, pirit, markazit, vivianit), valamint az emberi kéztől eredő munkálatokat (edényeket, fegyvereket, szerszámokat stb.). Sok T.-ben az őt alkotó növények jól felismerhetők, megállapíthatók, de akad elég, melyben a növények annyira elváltoztak, hogy nagyon bajos a felismerésük. Hazánkban nagy kiterjedésű T.-telepek vannak. Általában a T.-telepek vagy másképpen lápok két fő csoportját szokták megkülönböztetni. A dombos láp a vízi mohából (sphagnum) épül fel és az a sajátsága, hogy a levegőben levő nedvességet magába szívja és olyan, mint valami óriás teleivódott szivacs. Középső részével kiemelkedik, kidomborodik s ott magasabban fekvőnek tűnik fel, mint a széle. A legnagyobb hazai dombos láp az árvavármegyei, melynek területét 6-8 km2-re teszik. Kolozs vármegyében 15,5 katszt. holdnyi, Alsó-Fehér vármegyében 35 kataszt. holdnyi területen van meg. A sík láp (réti láp) leginkább sásokból, füvekből és némely lombos mohából keletkezett, soha sem domborodik ki, hanem lapos. Az Ecsedi láp, a Balaton- és fertőmelléki lápok, a Tisza és Körös mentén levők mind sík lápok. Amit a nép «savanyú rét»-nek nevez, az rendesen szintén sík láp. Hollandiában, Angliában, Francia- és Németországban óriási terjedelmű T.-telepek vannak; a hazaiak sem terjedelemre, sem vastagságra nem versenyezhetnek a külföldiekkel. A T.-telepeket a külföldön az utóbbi években mezőgazdasági mívelésre fogták, de igen sok helyen (nálunk is) a T.-et vágják, részint azért, hogy megszárítva mint tüzelőanyagot használják, részint pedig, hogy különféle ipari célokra dolgozzák fel, nevezetesen T.-pelyvát meg T.-lisztet gyártsanak belőle. A száraz T.-nek megvan az a nevezetes tulajdonsága, hogy folyadékokat meg gázokat igen nagy mennyiségben s mértékben képes magába szívni. Minél finomabb részekre van a T. szaggatva, annál nagyobb a felszívó képessége és ereje; növekedik még a felszívó képessége, ha a T.-et a szaggatás előtt a téli hidegnek tették ki. Ezt a tapasztalatot úgy értékesítik, hogy késő őszkor vagy télen a T.-ből téglákat vágnak, a T.-téglákat alkalmas módon egymásra rakják és a téli hidegnek teszik ki. Tavaszkor a szél meg a napfény kiszárítja a T.-et, melyet az után géppel szétszaggatnak és kész a T.-pelyva meg a T.-liszt. A durvábbja a T.-pelyva, finomabbja a T.-liszt. Azt állítják, hogy a T.-liszt felszívó ereje 283%-kal nagyobb, mint ugyanazon T. nagyobb darabjáé. A T.-pelyva meg a T.-liszt kitűnő alom, mert a leggondosabb módon gyűjti magába a ganéj legfontosabb alkotó részeit. Tisztán tartja az istálló levegőjét és elejét veszi mindama bajoknak, melyeknek az állatok a tisztátalan levegőben ki vannak téve. Kitűnő kovács-szenet készítenek belőle, rovargyüjteményekbe való lapokat, állatok kitömésre való darabokat, építőtéglát, a háztartásban használható tűzgerjesztőt. Használják még a T.-pelyvát a cukorgyárakban a lúgok felszívására és kitűnő konzerváló tulajdonsága miatt gyümölcsnek, húsnak, halnak nagyobb távolságra való elszállítására.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Drosera rotundifolia (kereklevelű harmatfű) eredeti élőhelyen, mohatőzegben
A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke. A tőzeg érett, alacsonyabb szervesanyag tartalmú és erősen átalakult formáját kotu-nak is nevezik.A tőzeg erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. A tőzegképződésre alkalmas élőhelyeket tágabb értelemben lápoknak nevezzük. Hazánkban valamennyi láp védett. Tőzegképződésre alkalmas körülmények gyakran lefolyástalan területek, lefűződött holtágak, sekély tavak, patakpartok területén alakulnak ki, ahol az eredetileg szabad vízfelületet részben vagy egészben vízi növényzet, hínár, sás, nád, gyékény, és gyakran mohák, páfrányok nőnek be.
Főbb megjelenési formái:
A tőzegnek sok variációja van, a fehértőzegtől kezdve, a barnatőzegen át a feketetőzegig. A világos fehértőzegnél a növény szerkezete még jól látható, további bomlásnál egy homogénebb, szemmel alig felismerhető szerkezetlen anyag keletkezik, ez a barnatőzeg.
A legidősebb tőzegréteg az úgynevezett feketetőzeg.
A síkvidéki fátlan lápok növényzetére és tőzegképző anyagára gyakran egyszikű növények dominanciája jellemző (rétlápok, síklápok, sáslápok). Ezek jellemző habitusa a zsombékos-semlyékes rét. A láperdők jellemző növényzeti képét a fásszárú növények határozzák meg, jellemző tőzegképző anyaguk a fák lehullott lombja. A hűvös hegyi élőhelyekre jellemző mohalápok általában források környékén indulnak fejlődésnek a tőzegmohák (Sphagnumfélék) megtelepedése révén.
Tőzeg használata:
A tőzeg száraz állapotában tüzelőanyagként használható. Átlagos fűtőértéke 20-22 MJ/kg, így összehasonlítható a barnaszénnel. A friss tőzegnek nagyon magas a víztartalma, ezért égetés előtt szárítani kell. Ezenkívül magas a hamutartalma is, így alacsony hamuolvadásponttal és kémiai adalékkal lehet megakadályozni az égetés korrozív és környezetszennyező hatását. A kiégetés ezért nagyon lassú. Ebből kifolyólag számos tőzegfajtából csak silány minőségű tüzelőanyag lesz.A tőzegfüstöt – főleg Skóciában – gyakran használják a malátawhisky alapanyagául szolgáló árpamaláta szárításakor. WIKI
A tőzeg a növénynevelés régóta ismert és használt természetes eredetű közege. A bányászott termék, legalábbis hazánkban, fogyóban van, bár a közismert hansági osli tőzeg a világon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik.Kerti növényeinknek a talaj iránti igényeit csak részben tudjuk kielégíteni, ugyanis portánk talajtulajdonságait elsősorban a terület geológiai és földrajzi adottságai határozzák meg. Amit csak részben tudjuk javítani, hiszen a teljes talajcsere nagy költségekkel jár. Szobanövényeink ilyen szempontból már szerencsésebbek, mert cserepük mérete, sőt még a legnagyobb dézsás növény tartója sem akkora nagyságú, hogy ne tudnánk az adott faj elvárásainak megfelelő talajkeveréket előállítani számukra. A tőzeg a klasszikus földkeverékek egyik legfontosabb alapanyaga. A tőzeg meghatározása és a tőzegképződés. A tőzeg a földtani jelenkorban vizes-lápos területeken képződő, nagy víztartalmú szerves anyag. A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül bomlik le. Ez tehát víz alatt, a levegő csaknem teljes kizárása mellett végbemenő biokémiai átalakulási folyamat. A tőzegképződéshez vezető folyamatot biokémiai szénülésnek nevezzük. Ekkor mikroorganizmusok végzik a szerves anyag lebontást. Így keletkezik a tőzeg, benne a növényi anyag még felismerhető.
A lebomlás mértékétől függően a tőzeg színe eltérő. Az alig bomlott, felszín közeli, világos színű tőzeg a fehér tőzeg. Az alsóbb rétegekből származó, nagyobb mértékben lebomlott tőzeget feketének nevezzük. A fehér tőzegrostos szerkezetű, növényi tápanyagot nem tartalmaz. A fekete tőzeg földszerű, kevés tápanyagtartalma is van. A tőzeg keletkezési helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg:A síkláp-tőzeg lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláptőzegnek is nevezik A síkláptőzeg meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos (kivéve a hansági osli-tőzeg). Viszonylag magas a feltárható tápanyagtartalma. Hazai lelőhelyei kimerülőben vannak. Dombvidékeken, lefolyástalan lápterületeken, tőlünk északabbra, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum mohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg. Az elhalt tőzegmoha rétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH). Tápanyagtartalma minimális. A felláp-tőzeget használják leginkább kertészeti termesztőközegként rostos szerkezete, jó víztartó képessége miatt. A felszínen levő laza anyagot egyszerű (nem speciális) markoló vagy kanalas gépekkel lehet kitermelni. A tőzeg felhasználás előtti előkészítése a nedvességtartalom csökkentésére szorítkozik. Ez történhet egyszerű szárítással (depónia) vagy préseléssel. Talajjavításra nyers állapotban is alkalmazzák, vagy ha nagyobb értékű, esetleg speciális “virágföldet” készítenek belőle: a célnak megfelelő adalékokkal a pH értéket módosítják é a növények számára fontos tápelemekkel dúsítják.
www.naturfa.hu
A tőzeg megújuló nyersanyag, újraképződésének folyamata azonban rendkívül lassú. Ezért az utóbbi évtizedekben megkezdődött a kutatás olyan anyagok után, amelyek a tőzegekhez hasonló előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek és alkalmasak lennének a tőzeg termesztőközegként történő kiváltására részben vagy egészben.
KERTLAP.HU
PERLIT
A perlit viszonylag magas víztartalmú, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet. A kiömlési kőzetek, savanyú alcsoportjába tartozik. Sajátos tulajdonsága, hogy megfelelő hevítés hatására nagymértékben megduzzad.
Előállítás:
A felszíni bányászatot követően a perlitkőzetet megőrlik, majd 850–900 C °-ra hevítik. A perlit felülete melegítés hatására meglágyul, a kőzetben kémiailag kötött víz gőzzé változik, és kis kapillárisokon (csatornákon) a környezetbe távozik. A folyamat során az anyag eredeti térfogatának 7-16-szorosára duzzad. A folyamat nagyban hasonlít a pattogatott kukorica készítéséhez..
Tulajdonságok A duzzasztott perlit fehér színű, nagy porozitású, szemcsés struktúrájú, környezetbarát, természetes kőzet, melynek hőszigetelőképessége magas (λ = 0.045 – 0.070 W/mK)
A perlit tipikus összetétele:
70-75% szilícium-dioxid: SiO2
12-15% alumínium-oxid: Al2O3
3-4% nátrium-oxid: Na2O
3-5% kálium-oxid: K2O
0.5-2% vas-oxid: Fe2O3
0.2-0,7% magnézium-oxid: MgO
0.5-1,5% kalcium-oxid: CaO
3-5% Izzítási veszteség (kémiai / kötött víz)
A hőkezelés előtti és utáni sűrűség összehasonlítása:
A nyers perlitkő sűrűsége: kb 1100 kg/m³ (1.1 g/cm³)
A duzzasztott perlit sűrűsége 30-150 kg/m³
Lelőhelyek:Perlitbánya található Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában, Görögországban és Törökországban is.
Magyarországon jelentős perlit nyersanyag-lelőhelyek találhatóak Pálháza közelében. A rendszerváltás előtt a perlit felhasználását fejlesztésekkel ösztönözték. A rendszerváltás után egy nagyobb építőipari társaság tulajdonába kerültek a pásztói és nyirtelki üzemek, a Tapolcán lévőt felszámolták.
Duzzasztómű üzemel Pilisvörösváron, Olaszliszkán, Erdőbényén, Tökölön és Lepsényben.
Felhasználás:
Alacsony sűrűsége, viszonylag alacsony ára és jó hőszigetelő képessége miatt a perlitet számos helyen lehet felhasználni. Az építőiparban a perlitet széleskörűen használják önálló alkotórészként, hőszigetelő vakolatok, betonok adalékanyagaként, könnyűszerkezetek készítésére, és tűzvédelmi célokra. Habarcshoz adagolva a perlit a tűzállóságot növeli, de használják szigetelőanyagoknál vagy kerámiaburkolatoknál az agyaghoz adott adalékként is. Klímatechnológiában szigetelőanyagként, például a hűtőtárolóknál használatos. Szűrési segédanyagként is ismert, pl. a gyógyszeriparban a fermentlé szűréséhez perlitet használnak. Kertészetben a komposzthoz adagolva a levegő számára jobban átjárhatóvá teszi a komposztot, de emellett megőrzi a jó vízvisszatartó képességét. Vízkultúrás növénytermesztéshez jó közeg készíthető perlit felhasználásával, mert a perlit a nedvességet magába szívja, és csak akkor adja le, ha a környezete azt megkívánja: pl. szárazság esetén. Vízzel telített állapotában a gyökér köré szórják, így a gyökerekre tapad, és nagy meleg idején a nedvességet a gyökereknek leadja. Szabályozza a növény vízgazdálkodását és javítja a talajklíma állapotát. (europerl.hu)
A nyers perlit a természetben előforduló vulkanikus kőzet. A perlit előállítása közben a nyers perlitet óriási hőnek teszi ki, ezért térfogata növekszik és a belső szerkezete átalakul. Így duzzasztott perlit keletkezik, amely fehér színű, légcellákban gazdag, nagy pórustérfogatú és aránylag kis fajsúlyú.
Agroperlitnek nevezzük az 1-4 mm közötti szemcseméretű hófehér perlitet.Az anyag jellege és feldolgozása miatt a perlit kivalló tulajdonságok jellemzik: tartós – kémia semlegessége miatt perlit anyaga stabil rendkívüli a vízé és oldott anyag megtartó képessége pH semleges patogén mikroorganizmusok fejlődését gátolja környezetbarát egészségügyileg biztonságos
Agroperlit a növénytermesztésben:
Agroperlit a talajba adagolva javítja a víz – és levegőszabályozást biztosítja az ásványi alapú műtrágyák hosszú távú hatását vegyszeres kártevő irtók hatásának a növelése csökkenti a talaj cserepedést és száraz kéreg keletkezését palántanevelésnél könnyebb átültetés, mert a perlit nem ragad a gyökerekbe az agroperlit szemcséiben lévő levegő kiváló hőszigetelő, ezért kitűnő védelmet nyújt a fagy ellen
SPHAGNUM (TŐZEGMOHA)
Leírása
A Sphagnum családba mintegy 150-350 moha faj tartozik, melyeket közösen tőzegmohának nevezünk. Közös jellemzőjük, hogy igen nagy mennyiségű nedvességet képesek magukban tartani, ami akár száraz tömegük 20-szorosa is lehet. Ezt a nedvességet a különleges sejtjeiben tárolja. Mivel a kálcium és magnézium ionokat megköti, élőhelyükön igen lágy, ásványi anyagoktól mentes, de szerves anyagokban gazdag vizet találunk. A vízből kivont vízkeménységet okozó sók miatt a víz savanyúvá is válik (pH 3-5). Mivel ezek a mocsaras területek adnak otthont igen sok rovaremésztő növényeknek is, azok tartásához kiválóan alkalmas ez a moha. Felépítésüket tekintve igen kicsik, de összetett növények. A növény szárán két típusú levélzetet különböztetünk meg. A szétterülő levélzet adja a növény struktúráját, míg a lefelé álló levelek tartják a növényt és segítenek a nedvesség felszívódásában. A tőzegmoha számtalan apró élőlénynek ad otthont, így ha mikroszkóppal vizsgáljuk akkor moszatokat, kovamoszatokat, amőbákat, ostorosokat, csillószőrös lényeket, kerekes férgeket, fonalférgeket, stb. találunk akár egy csepp vízben is. Egy vizsgálat során 32.000 mikroszkopikus élőlényt számoltak meg egy Sphagnum nevelő medencében. Jellemző rá, hogy igen szellős, levegős, a növényi rostok pedig igen sok nedvességet képesek magukba tartani. Ezen tulajdonságai miatt nagyszerűen tudja ellensúlyozni a tőzegtömörödését, és a talajba keverve, egy szellős, oxigén dús környezetet teremt a gyökerek számára. Kémhatása savanyú, ugyanakkor antiszeptikus (fertőtlenítő) hatása van, ami segít egyes betegségek megelőzésében, legyőzésében. Ezek a lények a tőzegmohából nyerik táplálékukat, de ezek a lények szolgálnak táplálékul a magasabb rendű állatoknak, mint a molnárkák, szitakötők, szúnyogok, muslicák, vízibolhák vagy békák. A tőzegmoha és a tőzegmohalápok ma már védett természetvédelmi területek, de régen az emberek sebkötözésre használták. A száraz moha ugyanis enyhén antiszeptikus (fertőtlenítő) hatású, így a két Világháborúban is keresett növény volt a sebesült katonák ellátásához. De használták lámpakanócnak, ágynemű tölteléknek, sőt tűzoltásra is.A legtöbb tőzegmoha spórákkal szaporodik, virágot nem hoz. A spórák a spóratokban helyezkednek el, amely a spórák érésekor kipattan, így szórva szét tartalmukat. Az új növények megkapaszkodnak és a régi, öreg növények folyamatosan elhalva adják a tőzeglápok vastag tőzegrétegét. Egyes fajok évente csak néhány millimétert nőnek, mások akár 10 cm-t is. Ismerünk 7.000-10.000 éves mohalápokat, melyek tőzegvastagsága eléri a 7-10 métert is.
Tőzeges tó és mocsár
Felhasználása
A moha csak nagyon kis része bomlik le biológiailag, így tápanyagszegény ültetőanyagnak tekinthető. Sok rovaremésztő növény kiváló ültetőközege lehet, de figyelembe kell venni, hogy élő tőzegmoha növekedése – megfelelő körülmények között – gyors, ezért képes elnyomni a kisebb méretű vagy magonc növényeket. Szárított formája, amelyet a legtöbb esetben préselt formában lehet megvásárolni, már ezzel szemben igen jó és széles körben alkalmazott ültetőanyag. A természetben a Sphagnum mohából képződik a tőzeg, ami tulajdonképpen a tőzegmoha, aprózódott változata.
Beszerzés
Általában kétféle formában szerezhetjük be: élő mohaként vagy szárított, esetleg préselt formában.
Megjegyzés
Védett növény, ezért a megmaradt igen csak kevés haza élőhelyről ne gyűjtsünk Sphagnum mohát, és ha csak lehet, olyan helyről szerezzük be, ahol kifejezetten ebből a célból termesztik és nem a természetből gyűjtik be! Az élő Sphagnum fajok mindegyike védett, eszmei értékük 5.000 Ft!
FENYŐKÉREG
A fenyőkérget magas gyantatartalma miatt ugyancsak savas tulajdonsággal bír. Ugyanakkor ez a magas gyantatartalom akadályozza meg, hogy gyorsan lebomoljon. Önálló alkalmazása leginkább a Nepenthes sp. (kancsóka fajok) nevelése során merül fel, de ültető keverékekben többfelé alkalmazzák (rence, napkorsó), mivel lazítja a talajt. Annak a néhány epifita (fán élő) hízóka (Pinguicula) fajnak is alkalmas lehet ültetőközegként történő felhasználása. Leginkább a a vörösfenyő kéreg javasolt ültetési anyagként.
Kereskedésben (kisállat kereskedések és akvarisztikai-, terrarisztikai üzletek), mint kisállatok, pókok aljzat anyagaként kapható. Azonban jobb kertészetekben mulcs néven is hozzá lehet jutni, ugyanis ezt használják virágágyások leszórására a gaznövények növekedésének megakadályozására, illetve kis sétányok, ösvények leszórására is.
Ha csak nagyobb darabos kérget tudunk vásárolni, akkor egy metszőolló segítségével kisebb, 1-3 cm méretű darabokra lehet darabolni, vagy nagy lyukú húsdarálón is át lehet darálni. Van, aki kávédarálóban aprítja a kisebb növényekhez, magvetéshez.
VERMIKULIT
A vermikulit természetes eredetű szilikát-ásvány, amelyet nálunk nem bányásznak. A bányászati terméket a perlithez hasonlóan őrlik, majd magas hőmérsékleten duzzasztják, így egy könnyű granulátumot kapnak. Az egymással párhuzamosan álló szilikát-kristálypalák megnövelik az anyag felületét, ami jól tartja a vizet, a granulátumok közötti pórusok pedig a levegőt. A vermikulit hátránya, hogy erősen negatív töltésű.
PH-ja a bányászat helyétől függően változó, 7-9 közötti. Emellett a vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Alkalmas közeg növények, virágok, pozsgások, kaktuszok és egyéb kultúrák talajjavításához.
Ez egy természetes eredetű szilikát-ásvány, amit a perlithez hasonlóan aprítanak és duzzasztanak. A párhuzamosan elhelyezkedő szilikátkiristálypalák megnövelik az anyag felületét ezért jól tartja a vizet és a pórusok által jobban levegőzik az anyag. Palánta nevelésben és gombatermesztésben is használták/használják. Hazánkban nem bányásszák. PHja 7-9körüli, a bányászat helyétől függően. Előnye: hogy káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Hátránya: drága, a használata szilikózis-veszély miatt káros az emeberi szervezetre.
Palánta nevelésben egyre gyakrabban váltják ki más anyagokkal, gombatermesztésben viszont egy-két technikához nélkülözhetetlen. Egészséged megőrzése érdekében ajánlott a megfelelő védőfelszerelés használata!
Hőálló ragasztókban és egyéb szigetelőanyagokban is használják.
A vermikulit egy természetes ásványi anyag (Al-Fe-Mg-szilikát), melynek különleges tulajdonsága, hogy apró lemezes szerkezetű, a lemezek között kristályvíz tartalommal. Megfelelő technológiával a finom rétegek közötti vizet elgázosítva, a lemezek szétnyílnak, s az expandált szemcsék lemezei közé levegő kerül, ami remek hőszigetelést biztosít. Ezeket a szemcséket speciális technológiával préselik, az így készült vermikulit elemek sokoldalúan felhasználhatóak. Fő felhasználási terület pl. kandallók tűzterének kialakításához. Előnye a samottal szemben, hogy az égéshőt jelentősen fokozni tudja a tűztérben, ezáltal jobb hatásfokot érve el. Ennek eredményeképpen csökken a káros anyag kibocsátás is. Súlya jóval könnyebb, feldolgozása egyszerű faipari eszközökkel megoldható. Alkalmas továbbá építészeti célokra, tűzvédelem szempontjából fontos útvonalak biztosítására, szellőző rendszerek tűzvédelmének kialakításához. Használja a hajógyártás, sőt az alumínium ipar is.
KVARCKAVICS (KVARCHOMOK)
Az általunk ajánlott import öntödei és építőipari minőségű homok sajátossága, hogy az ásvány- vagyon készlet a kvarctartalmú alapkőzetek széleróziója útján jött létre, ásványi összetétele homogén, agyagásvány tartalma nagyon alacsony és a szemcsék alakja erősen gömbölyített.
A szemcsék kedvező alakja folytán e homokok műgyanta kötőanyag igénye igen alacsony, így használatuk gazdaságos.
A kotrókkal termelt, szállítószalagok és előleválasztók beiktatásával a mosóműbe juttatott anyagot hidraulikus osztályozókkal éles elválasztás mellett minőségi osztályokra bontják, amelyek szemcse középátmérő mérőszáma (d50) szerint vannak elnevezve (22; 27; 35; 50; x10-2 mm).
Az új szárítómű lehetővé teszi köztes termékek előállítását is (pl32), nagy homogenitás mellett.A termékek egyenletességi foka igen kedvező; d75/d25 = 60-75 %Szinterpont: 1450-1500 Celsius fok. Műszaki jellemzők: öntödei homok SH sorozatú szlovák import STN 72 1205 szabvány szerint
Vegyi összetétel % SH
SiO2 93-97
Al2O3 1,50-4,30
Fe2O3 0,07-0,25
TiO2 0,03-0,15
CaO + MgO 0,16-0,70
Na2O 0,10-0,35
K2O 0,20-0,30
Izzítási veszteség 0,20-0,30
Kéntartalom SO3-ra számítva 0,023%
Víztartalom – szárított homok max 0,5%
– nem szárított homok max 8%
Halmazsűrűség, laza 1,580 kg/m3
A sajdikove humence-i (Szlovákia) kvarchomok kínálat: Az öntödei homokokat a szabványosított termelés számára a vegyi és fizikai jellemzőik alapján csoportosítjuk. Az öntödék ezeket a homokfajtákat öntőformák és magok gyártásához használják vasöntvények és vasmentes öntvények készítéséhez. A szemcsemérettől függően használhatók a kínált homokok az építőiparban, az építőipari vegyészetben és más iparágakban. A SiO2 tartalom meghaladja a 95 %-ot.
ZEOLIT
Egyre több szerző írja le, hogy sikeresen nevel hízóka (Pinguicula) fajokat tiszta, semmilyen illatosító vagy más anyagot nem tartalmazó macskaalomban. Ha macskaalom mellet döntünk, fontos, hogy olyan almot válasszunk, amely zeolit tartalmú (a nálunk is kapható Biolux márka ilyen). A kereskedelemben ugyanis kapni más (pl.: bentonit, montmorillonit stb.) típusú almot is, azonban ezek nedvesség hatására csomósodnak, duzzadnak, agyagosodnak, és tömörré válnak (csomósodó macskaalmok). Ezzel szemben a zeolit nagy vízfelvevő képességű kőzetfajta, amely nem duzzad, és nem esik szét víz hatására. Kis mérete (1-5 mm), szabálytalan alakja, puhasága és lekerekített élei miatt a macskaalom nagyszerű közeg (önmagában vagy más anyagokkal keverve) hízóka fajok nevelésére, de természetesen használat előtt mindenképp meg kell győződni róla, hogy semmilyen olyan anyagot nem tartalmaznak, amely káros lehet a növények számára (illatosító-, fertőtlenítő anyagok stb.). (A Biolux macskaalom használható, több éves tapasztalat alapján.)
A Biolux macskaalom, nem csomósodó zeolitból áll
FASZÉN
A faszén néhány hasznos tulajdonsága miatt alkalmazható ültetőkeverékekbe is. Kevésbé elterjedt ültetőközeg adalékanyag, de hasznos tulajdonsága miatt mindenképp érdemes megemlíteni a faszenet is. A levegő jelenléte nélkül elégetett fa rendkívül porózus szerkezetű faszenet eredményez. Az így kapott, megnövekedett felület miatt, képes megkötni számos, a növények számára káros szerves anyagot.
Ráadásul enyhe gombaölő tulajdonsággal is rendelkezik, mely szintén hasznos számunkra. Az ültetőkeverékhez keverve így nem csak lazítja azt, hanem némileg megakadályozza a talaj gyors elöregedését is. Használata a növények számára csak jó tulajdonságokkal bír. Beszerzése sem okoz gondot, hiszen a grillezéshez használt faszén tökéletes számunkra.Az ültetőkeverékekhez azonban csak olyan darabos faszenet használjunk, melyet nem itattak át gyújtó folyadékkal! Az ilyet használjuk grillezéshez. Por formájában viszont nem vagy csak kevésbé alkalmas a használatra, mert az igen apró szemcsék csak tovább tömörítik az ültetőközeget. Az ültetőközeg felületére szórva viszont képes megakadályozni a gombás fertőzéseket.
KÓKUSZROST
A kókuszrost a manapság egyik legdivatosabb termesztőközeg, az egyik legígéretesebb helyettesítő terméke a Sphagnum tőzegnek. A kókuszdió-hántolás mellékterméke.
A kozmetikaipar, és az élelmiszeripar is felhasználja a diót, a héj, a rost alapanyaga, melléktermék. Az alapanyag ellátás tehát folyamatos.
Míg a tőzeg bányászott termék, és a készletek előbb utóbb kimerülnek. A rostot a kertészetben mára már széles körben használják. Rózsa-, szegfű-, liliomtermesztésben, zöldséghajtatásban terjedt el leginkább. Manapság a holland rózsatermesztés egyharmada kókuszroston zajlik.
Konténeres növények, függőkosarak közegeként ajánlott. Üvegházi termesztésben perlittel kombinálva alkalmazzák. Nem megfelelő víz- és kationmegkötő képességű, laza szerkezetű talajok javítására használják.
A holland Dutch plantin kókuszrost feldolgozási folyamata a következő: a kókuszrostot először mossák, majd vizes tartályokban kezelik. A nedves előkezelt kókuszrostot átszivattyúzzák egy mechanikus présbe, és kisajtolják a vizet. A kókuszrostot ezután tárolóedényekbe szállítják, ahol a felhasználás függvényében komposztálják hetekig vagy hónapokig. A bálákba tömörítés előtt légszárításon esik át kb. 80 C°- on.
A kókuszrost minősége részben az eredetétől, részben a rostfeldolgozás módjától függ. Szigorú követelményeknek kell megfelelnie, előírják a sótartalmát, gyom, és magmentesnek kell lennie, stabil fizikai paraméterekkel kell rendelkeznie. Legfontosabb tulajdonsága a szerkezetéből adódó víztartó képessége és levegőssége. Ugyanakkor a felesleges vizet átengedi. A kókuszrost tömegének 7-8-szorosát képes felvenni vízből, jó vízvezető tulajdonságú, és levegős is egyben. PH-ja 6,5-7,5 közötti, EC-értéke 0,5 alatti (összes sótartalom). További előnyei: lassan bomlik, steril, újranedvesíthető. A tőzeggel összehasonlítva rostjai durvábbak, több cellulózt és lignint tartalmaz, ezért sokkal tartósabb, szerkezete stabilabb. (összporozitás: tőzeg 91,1 %, kókuszrost 95,9 %; könnyen felvehető nedvességtartalom: tőzeg 44,5 %, kókuszrost 38,5 %).
A kókuszrostok fizikai tulajdonságai különbözőek lehetnek, melynek függvényében változik a közeg levegő átjárhatósága, kapilláris víztartó képessége. A magasabb nedvességigényű növények a fiatalabb, finomabb szerkezetű, kisebb levegő-, és nagyobb vízmegtartó képességű közeget igénylik. A durvább szerkezetű rostok a Sphagnum tőzeghez képest nagyobb levegőkapacitással, de gyengébb víztartóképességgel rendelkeznek. Ugyanis a kókuszrost fás jellegű biológiai szövettel és kerek pórusokkal rendelkezik, szemben a tőzeg ovális pórusaival. A durvább kókuszrost celláiba a víz könnyebben behatol, de a vízelvezetés is nagyobb mértékű lesz, mint a tőzeg esetében.
A termék szemrevételezve sárga-barna színű. Laza, és szárított-préselt kiszerelésben forgalmazzák, ekkor mintegy 1/5 térfogatra sajtolják, ezért felhasználás előtt rehidratálni kell. A préselt közeget tegyük edénybe, víz hozzáadásakor megduzzad. Ezután felhasználható.
Felhasználás előtt forgassuk át. Ültetéskor ne tömörítsük. Csak akkor öntözzünk, ha a mélyebb rétegek is szárazak. 1 liter kész közeghez kb. 1 dl vizet adjunk.
Öntözés előtt nézzük meg, hogy csak a felső 1-2 cm száraz-e, vagy az alatta lévő rétegek is és csak akkor öntözzünk ha ezek a rétegek is száraznak tűnnek. Általánosan elmondható, hogy ősztől tavaszig szobában elég két hetente megöntözni a növényeket.
Felhasznált irodalom: Garami Márta
A kókuszrostból többféle struktúrájú ültetőközeget készítenek. Az egészen finom, a tőzegéhez hasonló szálas/darált anyagtól a kockává darabolt és több szemcsenagyságban kapható anyagokig. Ezeket mindig préselve hozzák forgalomba, több téglaméretben. Általában 6-700 grammos és 5-10-25 kilós kockákban.
Azt nem árt tudni, hogy minőségben két fajtát különböztetnek meg.
1. Mosatlan (Unwashed)
Ez a natúr, szinte kezeletlen kókuszrostból készült termék. Ez a legolcsóbb, mert semmiféle tisztításon nem megy át, csak összepréselik és kész. Nagy az ásványi só tartalma és egyéb más tápanyagokat is tartalmazhat. Sajnos az utóbbi években költségkímélés végett sok importőr ezt hozta be. Általános szobanövényeknek lehet, hogy megfelelő, de a rovaremésztő növények elpusztulnak benne.
2. Mosott (Washed)
Ez egy kicsit drágább minőség, de ez a jobb. Ugyanis kimossák belőle az ásványi anyagokat és tiszta, só- és egyéb anyag mentes rostot kapnak, majd ezt tömörítik kockába. Elvileg a csomagoláson fel kellene tüntetni, hogy mosott-e vagy sem a termék, de eddig erre nem figyeltek. Az új minőségi előírások azonban kötelezővé tették.
Találhatunk még tápoldattal átitatott terméket is, de nekünk az már egyáltalán nem jó.
Érdemes megismerkedni ezzel az anyaggal, mert egyre kevesebb tőzeg kerül forgalomba és egyre inkább a kókuszrost veszi át a szerepét.
Szóval beszereztük a kókuszrostot kis téglák formájában.
Tárolás felhasználásig:
Sajnos macerás dolog, de csak két dologra kell ügyelni.
1. Teljesen száraz helyen legyen, ahol a légnedvesség sem megy 30-40 % felé. Ez azért lényeges, mert képes a levegőben lévő nedvességet is képes felvenni, ezáltal dagad egy kicsit. Ha jó száraz a hely, akkor a szorosan fóliázott tégla még egy picit összébb esik, így lötyögni fog rajta a fólia. Na ekkor jó a tároló hely.
2. Ügyeljünk arra, hogy semmiféle vegyszerrel, tápsóval, műtrágyával ne érintkezzen. Ha ez mégis megtörténik, akkor már csak normál szobanövényekhez lehet felhasználni. Én egyébként azok földjéhez is keverek rostot. Sőt, ha vesztek mostanában külföldi import szobanövényt, tuti, hogy 80 %-uk már kókuszrostos földbe van ültetve.
Hogyan lesz belőle ültetésre alkalmas “föld”?
Nagyon egyszerű. 1 db (650 grammos) téglához kb. 4-5 liter esővizet kell önteni és lesz belőle kb. 8 liter nedves kókuszrost. Hamar dagad.
Kézzel kicsit szét kell morzsolgatni, hogy a közepe is kapjon nedvességet. Legtöbbször önteni kell még hozzá vizet, mert hamar felszívja. Ha túl sok a víz, simán ki lehet csavarni. Ha nem kell egyszerre az egészet felhasználni, akkor kézbe egy fűrész és lehet darabolni szárazon a téglákat.
Milyen arányban keverjük?
Több receptet próbáltam már, ami bejött azokat leírom. Nem bonyolult.
A droserákhoz, vénuszokhoz és a kürtökhöz ugyanazt alkalmazom: 80% kókuszrost + 20 % normál tőzeg.
Nem kell nagyon tömöríteni, csak épp hogy stabilan megálljon benne a növény. Cserépbe töltés előtt ne csavarjátok ki szárazra, csak annyira, hogy ne csöpögjön. Így spóroltok az első öntözésen. Drága az esővíz….
A nepenthesekhez külön keverék kell: 60% kókuszrost + 35 % fenyőkéreg (osztályozott apró mulcs) + 5 % normál tőzeg
Ezt sem szabad túlságosan szárazra csavarni, és lazán kell a cserépbe tölteni. Legalább könnyebben erednek a gyökerek.
Általánosságban ültetés után jó sok vizet kapjanak az első héten, aztán a nepenthesek kaphatnak kevesebbet. Az sem árt, ha ültetés után lefedjük a növényeket a páratartalom növelése érdekében.
A szellőztetésre ügyelni kell, nehogy bepenészedjen, de ez csak a nagyon tömörre tömött ültetőközegnél jelentkezik néha.
Kókuszrost 650 gr. (mosott)
Kókuszrost tégla
AGYAGGOLYÓ (KERÁMIA GOLYÓ, KERAMZIT)
Biztonságos, felújítható és ökologikus termék. Természetes agyagból készült. Az agyagot kis labdákká alakítják át, amelyeket hőkezelnek, hogy kitáguljanak és porózussá váljanak, ezzel jó vízáteresztést és kiváló oxigénellátást biztosítanak a gyökérzónának.Tiszta, semleges, könnyű és újrafelhasználható közeg. Leginkább drén rétegként használhatjuk nagyobb cserepek, floráriumok aljára, de tálcára, alátébe téve, vízzel felöntve nagyon hatékony párásító közeg. Mivel pH semleges, így bárhol használható, nem befolyásolja a talaj kémhatását. A párásításra használt közeget újra használhatjuk növények alá, ha desztillált vízben kiáztatjuk belőle a felhalmozódott ásványi anyagokat.
Kiszerelés: általában 5-50 liter
Szemcseméret: 8-16 mm
Agyaggranulátum
Írta: Kardos György és Garadnay Sándor