RO (reverz ozmózis) készülékek
Ma már nem luxus víztisztító berendezést vásárolni a lakásba. Különböző árú és tudású termékek közül választhatunk, attól függően, hogy milyen célra akarjuk használni a szerkezetet.
RO – Reverz (fordított) ozmózis
Ozmózis elmélet: Oldószer (általában víz) diffúziója félig áteresztő rétegen keresztül.
A féligáteresztő hártyák olyan résekkel rendelkeznek, amelyek csak bizonyos mérethatár alatti részecskéket engednek át ( pl. vízmolekulákat, de a vízben lévő szennyeződéseket nem) így a nagyobb molekulák diffúzióját akadályozzák, míg a kisebbekét nem.
Fordított ozmózis: Ha zárt rendszerben nyomást gyakorolunk az oldatra, akkor az oldószer, vagyis a tiszta víz fog csak átlépni a hártyán a hígabb oldat felé, míg a nagyobb koncentrációjú „szennyezett” folyadék eltávozik. Ezzel az eljárással lehet sótalanítani a tengervizet is.
Ez így túl bonyolultnak tűnik, de egyszerűen arról van szó, hogy két különböző sűrűségű folyadékrész között lévő szűrőn keresztül a tiszta víz átáramlik, és visszamarad a szennyezett folyadék. Egyébként a természetben tapasztalható természetes jelenségről van szó. Ez a jelenség okozza eső után egyes gyümölcsök szétrepedését, pl. a cseresznye esetében.
Alkalmazási területe:
A fordított ozmózist elsősorban az ivóvízkezelés során alkalmazzák, ahol zárt technológiai rendszerben, nyomás alatt egy féligáteresztő rétegen (membránon) préselik át a már több lépcsőben előszűrt vizet. A fordított ozmózis során használt membrán vízáteresztő mérete általában 0,0001 mikron nagyságú, amely így kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is.
Nem ivóvíz célra szűrt folyadék esetén a membrán mérete nagyobb (1-5 mikron) is lehet.
A fordított ozmózis technológiáját először a haditengerészetnél használták a sós tengervízből történő ivóvíz előállítására. A nyugati világban régóta elterjedt, mint háztartási ivóvíztisztítási technológia is, de ma már a Közel-Kelet tehetősebb országai is így nyerik ivóvizüket a tengerből, sőt, Ázsiában már megjelentek a palackozott RO (Reverse Osmosis) ivóvizek is.
A fordított ozmózis az úgynevezett hiperszűrési technológiákhoz tartozik, és egyre jobban elterjed a vegyipari folyamatokban, a kozmetikai- és gyógyszeriparban és olyan más helyeken ahol nagyon nagy tisztaságú víz biztosítása szükséges.
Gyakran alkalmazzák még különböző hobbicélokra is, valamint orvosi-gyógyászati területen, különféle gyártási folyamatokban, gyógyászati labor körülmények közötti felhasználása jelentős, akvarisztikában, steril növényszaporító laborokban a táptalaj előállításához is többnyire ilyen berendezéseket használnak.
Háztartási felhasználása is egyre nagyobb teret hódít. Ivóvíz előállításakor a keletkezet toszta H2O-t vissza kell dúsítani ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. Különben hosszú távon hiánytünetek lépnek fel a szervezetben.
A berendezés felépítése, részei:
A legfőbb alkatrészek a be- és kiömlő csővezetékek, valamint a szűrőmembrán. A membránokból lehet többféle méretű is egymás után elhelyezve, így a nagyobb lyukú a durvább szennyeződéseket szűri ki, ezzel meghosszabbítva a finom szűrőmembránok élettartamát.
Gyakran építenek a berendezés elé hagyományos szűrőket is a vízhálózat durva, lebegő szennyeződéseinek kiszűrésére, ez könnyebben tisztítható, olcsóbban cserélhető szűrőbetéteket tartalmaz. Házi beépítésnél is ajánlott ezek használata!
A membránokon kívül kiegészítő szűrőelemekkel is felszerelhetőek a bővíthető tipusok, pl. aktív szenes-, arzén-, nitrát, foszfor-, egyéb gáz és nyomelem szűrők. Különböző kémhatás módosító alkatrészeket is vásárolhatunk, ez függ a bővíthetőségtől. A háztartási ivóvízkészítő berendezésekhez visszasózó kapszulák/kiegészítő elemek kaphatók.
Laboratóriumokban UV szűrőt is felszerelnek, amely teljesen csírátlanítja a vizet.
Mivel a rendszert egy idő után át kell mosni, így leeresztőszelep- és csap tartozékokat is rászerelnek a berendezésre.
Ha egy új készüléket vásárolunk, akkor ahhoz mindig ad a gyártó egy beszerelési utasítást, ezt mindenképp követni kell különben javíthatatlan kárt is okozhatunk a gépünkben, ha pl. fordítva kötjük a vízhálózatra!
Az egyes szűrőelemek cserélhetőek, variálhatóak attól függően, hogy mire akarjuk használni a rendszert, valamint milyen szennyezettségű folyadékból milyen tisztaságú folyadékot szeretnénk előállítani.
Érdemes a meglévő vízhálózati csőre egy külön zárható csapot beépíteni, mert előfordulhat, hogy le kell szerelnünk a berendezést néha.
Kapacitás, hatékonyság:
Az RO berendezések minden esetben víznyomással működnek! Ez a nyomás legalább 2,5 Bár kell legyen, így az átlag magyar vízhálózat megfelelő a működéshez. Minden készülék használati útmutatója tartalmazza a min. és a max. értékeket, amelyeket érdemes betartani! A membránok névleges kapacitást 6 bar nyomásom képesek teljesíteni. Ahol alacsony a hálózati nyomás, ott nyomásfokozó szivattyú beépítése ajánlott.
Alacsony nyomáson nem lesz kellő kapacitása a berendezésünknek, a megadott literszám nem fog teljesülni. Túl magas nyomáson pedig akár tönkre is tehetjük a szűrőmembránokat.
A legkisebb kapacitású szűrők 150 liter/nap körüliek, a legnagyobban ipari méretben készülnek több 1000 litert állítanak elő naponta.
Hobbicélra már ezek a kis kapacitásúak is elegendők lehetnek, de legalább 300-600 liter/nap kapacitásút válasszunk, ezekkel időt takarítunk meg.
A berendezés működésekor tiszta és szennyezett víz keletkezik. A tiszta egyértelműen felhasználható, a visszamaradt szennyezett víz pedig a lefolyóba megy. A berendezés hatékonyságát e két víz arányával is jellemezhetjük. Általában a középkategóriás termékek 1:3 arányban állítanak elő tiszta:szennyezett vizet. Minél több és minél sűrűbb szűrőmembránt használunk, annál több szennyezett vizet termelünk, ezért ajánlott a nagyobb kapacitású termék.
A legjobb a mosogató alá, vagy a fürdőszobába beszerelni ezeket a víztisztítókat. Mindenképp olyan helyre ahol a vízellátás és a szennyvízelvezetés is megoldható kis szerelési munkával!
Árak, típusok:
Az alap szűrők általában 2-3 membránnal vannak szerelve, amelyek különböző finomságúak. A komolyabb rendszerekben 4-5 membrán és aktívszenes szűrő is van. Mivel ezek már teljesen tiszta H2O-t állítanak elő, nincs szükség UV sterilizáló egységre, otthoni használatra felesleges is!
A legolcsóbb víztisztítók 25.000-30.000 Ft körüli áron már kaphatók (150-190l/nap), de egy 70-90 ezres berendezés (200-400 l/nap) már mindenképp megfelelő hosszú távon is az esetleges későbbi többletfogyasztásra gondolva.
Vásárlás előtt járjunk utána, hogy van-e folyamatos alkatrész utánpótlás nem csak a szűrőelemekre, hanem a csapokra, csövekre, rögzítőelemekre kiterjedően is. Ha tehetjük az első szűrőcseréhez vegyük is meg az alkatrészeket. Mindenképp kérdezzünk rá a garanciákra is, az itthoni szerviz lehetőségeket is tudakoljuk meg!
Internetes rendelésnél először inkább érdeklődjünk e-mailban a kereskedőtől a fentiekkel kapcsolatban!
Forrás:
wikipedia, akvakertesz.hu