Sirok község határában a Darnó-hegy északkeleti oldalában (Bükk), 280 m tengerszint feletti magasságban, egy 2–3 m mély lefolyástalan mélyedésben található hazánk egyik legértékesebb tőzegmohás lápja, a siroki Nyírjes-tó. Hazánkban a klimatikus adottságok miatt csak igen kis területen találhatók meg ezen lápi élőhelyek, melyeket számos reliktum jellegű fajnak biztosítanak életteret. A lápot szegélyező nyílt vizű „lag-zóna” és rekettyefűz cserjés veszi körül a tőzegmohás lápot, amelyben 7 tőzegmoha fajt is sikerült kimutatni. A gyepalkotó hüvelyes gyapjúsás mellett igazi botanikai kuriózumot jelent a gyapjasmagvú sás, a kereklevelű harmatfű és a molyhos nyír.
A tőzegmohákkal borított tó állatvilágáról ma még kevés információ áll rendelkezésre. Korábbi földtörténeti korokat képviselő, régen kihalt csigák közül sokat azonosítottak már a kutatók, azonban a tó jelenkori faunája még feltárásra vár. Az ismeretek elsősorban az olyan alsóbb rendű csoportokról hiányosak, mint például a mohákban élő medveállatkák, vagy más, mikroszkopikus méretű, a tőzegmohás tavakra jellemző állatok.
A magasabb rendű állatfajok a tavat körbevevő tölgyes erdőkből kerülnek ki. A tavat szegélyező nyíreken előfordul a nyír csücsköslepke, a füzeken pedig a kis színjátszólepke él. A madarakat a dús aljnövényzetben költő füzikék, a cserjeszintben költő rigók és poszáták képviselik.
Forrás: bnpi.hu
Több éve és többször is jártunk már ebben a kis tőzegmohás mocsárban. Néhány éve még a Bükki Nemzeti Park szervezett szakvezetéses túrát ide, de sajnos az utóbbi évben már nem volt megtartva.
Maga a mocsár teljesen körbejárható, nem túl hosszú túra. A szélső zónában áll a víz, iszapos, mocsári növényekkel szegélyezett partja van. A nyílt vízi zóna után kezdődik a tőzegmohás mocsári rész, amely sajnos a feltöltődési szakaszban van és már jelentősen benőtte a sás, a nyírfa csemeték és néhol vadrózsa is található.
