( S o p r o n, S z á r h a l m i – e r d ő ) :
Sopron külterületén a 037 hrsz.-on — össz.terület 5,7011 ha — ebből 1,7 ha a tó, a többi nádas és láprét
Tulajdonos: A Magyar Állam
Kezelő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság – 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár
Soprontól ÉK-re, kb. 4 km-re a várostól, a Szárhalmi-erdő nyugati alján található.
A városból északi irányba kivezető Pozsonyi útról (Sopron-Fertőrákos közút) közelíthető meg egy a Nagytómalomra bevezető, kb.0,5 km hosszú makadám bekötőúton, majd a nagytómalmi strandtól visszafelé, azaz D-i irányba tartó kb.1 km hosszú erdei földúton.
Megközelíthető még a Pozsonyi útról, a lakó – üdülőtelep Sopron felőli szélső utcáján át is.
Elhelyezkedése ÉK – DNy irányú, területe 1,7 ha — hossza: 250,0 m, szélessége: 80,0 m.
A tó északi felén van a völgyzáró gát, annak ÉK-i sarkában egy szimpla oldalbukós zsilippel, a gát túloldalán már a Nagytómalomhoz tartozó rét és egy nagyobb kiterjedésű rekettyefűzes-égeres erdős rész és nádas terül el, amin keresztülvezet a túlfolyó vizeket szállító árok. Keleti oldalán terül el a Szárhalmi-erdő (Balfi dombság része, mészkőkarszt vonulat), a déli oldalán egy nagy kiterjedésű nádas és egy ún. láprét terül el (természetvédelmi terület), a nyugati oldalát pedig egy a közelmúltban kialakított kertvárosi jellegű lakó-üdülőtelep határolja.
Vízrajzi jellemzők:
Pontos vízrajzi adatsor nincs a területről. A vízgyűjtő területe kb. 6,0 km2
A Nemeskút forrástól érkező éren kívül egyéb tápláló patakon kívül egyéb tápláló vízfolyása nincsen, azon felül a többé-kevésbé ismert néhány fenékforrás tevékenysége gyarapítja még a tó vízellátását. Lefolyása csak a zsilip túlfolyóján keresztül van.
Keleti irányból egy övárok köt be a tavat övező nádasba (hozama időszakos, gyakran száraz)
A környék forrásai: Nemeskút forrás (a tótól DNy-ra kb. 1 km-re) 8-10 l/perc
5 db névtelen forrás (időszakos szivárgó) a Ny-i oldalon 6-8 l/perc
3 db névtelen forrás (időszakos szivárgó) a DK-i oldalon 4-6 l/perc
A tó vízszintje állandónak mondható — a zsilip évek óta, egész évben túlfolyik.
A tó átl. mélysége 2,5 m — a gátnál 4,0 m mély, a felső és nyugati szélein 1,0-1,2 m.
A tó medre iszapos — nagyon régi, több száz éves a tó — valaha malmoknak volt a tározótava. Több mint 60 éve ismerjük a vizünket, a fenékiszap mennyisége azóta szemmel láthatóan alig változik, aminek az lehet a magyarázata, hogy hordalékot hozó, nagyobb beömlő vízfolyása nincsen — az érkező vizek egy viszonylag nagy kiterjedésű nádason haladnak keresztül.
Vízminőségi jellemzők:
A Nagytómalom és a Kistómalom lakott területekkel határosak, mely területek közművesítettek — vezetékes vízellátásuk és szennyvízelvezetésük elkészültek már és üzemelnek is.
A tavakat direkt kommunális szennyezés nem érhetik, vizeik kifogástalannak mondhatók – halpusztulás még sohasem fordult elő egyiknél sem .
A környékük kedvelt kirándulóhely, egy kerékpárút is vezet rajtuk keresztül.
Növényzet, élővilág:
A tavakat erdő (tölgy, fenyő és aljnövényzetként som, kökény, galagonya, mogyoró, akác), valamint nádas és láprét — aminek egy része természetvédelmi terület — veszi körül. parti széleken gyékénnyel vegyes nádas és sásos, valamint néhány akác-, fűz- és égerfa csoport nő, a tavak sekélyebb felső harmadaiban vannak hinaras vízrészek is, a nádas szegélyezte öblökben fehér tavirózsa és sárga vízitök is található.
Jellemző halfajok: ponty, amur, compó és keszegfélék, kis egyedszámban busa, de van számba vehető csuka- és süllőállomány is. A harcsa ugyan nem jellemző, bár minden évben akad egy-kettő kisebb nagyobb kifogott példány — törpeharcsa ez idáig nem fordult elő. Úgy 50 évvel ezelőtt többször telepítettek pisztrángsügért is, de állományuk nem maradt fenn.
A szokásos erdei állatokon, madarakon felül a környező nádasokban szép számmal fészkelnek vízimadarak: nádi poszáták, szárcsák, vízicsibék, törpegémek, récefélék és előfordul látogatóként néhány sirály és hattyú, valószínűleg a szomszédos Fertő tóról.
Forrás: pecatavak.hu
Az országban ezen a helyen él már csak a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) néhány példánya.
Elterjedés:
Boreális, cirkumpoláris növényfaj, nálunk jégkori reliktum faj. Magyarországon: kizárólag a Fertőmelléki-dombsoron (Sopron) fordul elő. Korábban ismert lelőhelyeiről (Bozsok, Tata, Hegykő, Hanság, Lesenceistvánd, Zalaszentmihály, Mikepuszta) kipusztult.
Állomány nagysága és változása:
2001-ig a fajt eltűntként kezeltük a területen, mert már 10 éve nem sikerült megtalálni. A láprét rekonstrukciójának megkezdését követően szinte azonnal kihajtottak az első tövek (2001 – 7 tő) és azóta az állomány kisebb ingadozásokkal ugyan, de stabilnak tekinthető (2002 – 5 tő, 2003 – 24 tő. 2004 – 37 tő, 2005 – 96 tő, 2006 – 93 tő, 2007 – 31 tő, 2008 – 53 tő).
Veszélyeztetettség:
Kipusztulás fenyegeti.
Élőhely:
Nedves láprétek, átmeneti lápok.
Veszélyeztető tényezők:
Természetfotósok
Természetes szukcesszió (nádasodás)
Vízviszonyok megváltozása
Élőhelyeinek kezelésével kapcsolatos természetvédelmi követelmények:
Az erősen nádasodó területrészeket évente kétszer, a kevésbé nádasodó területeket évente egyszer kell kaszálni.
A lelőhelyet kizárólag kézzel vagy egytengelyes alternáló kaszával szabad kaszálni.
A kaszálást követően széna nem maradhat a területen, a szénát kézzel kell összegyűjteni.
Szükséges fajvédelmi intézkedések:
A lelőhely őrzése virágzási időben.
Évente fel kell mérni az egyedeket.
Országos fajmegőrzési terv: nem készült
Forrás: ferto-hansag.hu
2015-ben (jó rég) jártunk arra, kifejezetten élőhelyi kutatás céljából. A többnapos program egyik napja csak a Kistómalom területére korlátozódott. Hárman kutattuk át a területet, szakadó esőben, egyikünk végzett biológus. A kutatási munka eredménye mindössze egyetlen növény volt, amit a weboldal fejlécében is láthattok. Azóta próbáltuk felvenni a kapcsolatot a nemzeti park munkatársaival, de nem reagáltak. Hírforrásokból viszont tudjuk, hogy folyamatosan kaszálják a területet (a nádast), a növénypopuláció számának rögzítéséről jelenleg nincs információnk.
