TANÁCSOK, INFORMÁCIÓK KEZDŐKNEK A ROVAREMÉSZTŐ NÖVÉNYEKRŐL
BEVEZETŐ
Sokszor felmerülnek olyan kérdések, főként az első rovaremésztő növény megvásárlása után, melyekre többen is keresik a választ. Sajnos magyar nyelven alig érhető el ilyenkor hasznos információ, szemben az igen nagyszámú angol, német, stb. honlapokkal, fórumokkal, ahol több évtizedes múltra visszatekintő tapasztalat útján kapott információkat találhatunk.
Az alábbiakban szeretnénk olyan alap dolgokat leírni, melyek segítségével az első megvásárolt növény örömet okoz és nem bosszúságot. Igyekszünk azt a sorrendet tartani, amin érdemes végigmenni, mielőtt beleugranál egy-egy növény megvásárlásába, hogy később ne fájjon a fejed valami miatt.
HAZAÉRTÉL EGY MEGVÁSÁROLT NÖVÉNNYEL….
Miután hazaértél az első növényeddel alaposan meg kell vizsgálni. Nézd meg a növényt, nincs-e rajta élősködő, levéltetű. Sokszor a bolt forgatagában és a vásárlás izgalmában elfelejtünk eléggé alaposak lenni és csak később derül ki, hogy behurcoltunk valami élősködőt (ez akkor válik komoly gonddá, ha már a kis gyűjteményünket gyarapítjuk). Nézzük meg a növény fonákját, tövét, a friss hajtásokat. Ha minden rendben, akkor örülhetünk, legalább nincs látható fertőzés.
Vedd szemügyre az ültetőközeget. Ez is nagyon fontos dolog, mert a boltok többségében fogalmuk sincs, hogy a virágföld nem való a rovaremésztő növények alá. Ha “pótoljuk egy kicsit” felkiáltással jó kis műtrágyás virágföldet szórnak a növény alá és ezt nem vesszük észre, a frissen vásárolt növényünktől pár napon belül elbúcsúzhatunk. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy az ültetőközeg tőzeg vagy tőzeg-perlit keverék, akkor azonnal ültessük át a növényt. (Átültetésnél nem kell annyira óvatoskodni, nem törékenyebbek, mint más lágyszárú növények. A töveket könnyen meg lehet fogni és az sem baj, ha a Harmatfű harmatcseppjeitől ragacsosak leszünk.)
Sok boltban még azzal sincsenek tisztában, hogy a növények – és nem csak a rovaremésztő növények – a leginkább a lágy esővizet kedvelik. Ha száradni látják a talajt, sokszor jól meglocsolják csapvízzel, ami szintén komoly gondot okozhat. Hogy mivel is locsolták a növényeket, azt elég nehéz megállapítani, de ha félünk, akkor szintén átültetéssel megoldhatjuk a dolgot. (Ezzel két problémát egy csapásra megoldottuk az ültetőközeg problémát és a rossz víz problémát is.)
Általában igaz, hogy ha nem kifejezetten rovaremésztő növényekkel foglalkozó e-boltból vagy kereskedőtől szereztük be a növényt, akkor érdemes mindenképp átültetni a növényt. Csak hasznunk válhat belőle.
Ha ezzel is kész vagyunk, akkor helyezzük a korábban leírt módon a kiválasztott helyre új kedvencünket és gyönyörködjünk benne. Ne felejtsd el megmutatni a szomszédnak és család összes tagjának!
MIRE LESZ SZÜKSÉGED?
A rovaremésztő növények a közhiedelemmel ellentétben nem túl kényes növények. Nevelésüket ugyan nem lehet a muskátlihoz hasonlítani, de kis odafigyeléssel rövidesen virágzással, magok érlelésével, szaporodással hálálják meg a törődést. Hasonlóan más növényekhez, figyelembe kell venni az eredeti életterük sajátosságait és lehetőség szerint ezeket kell számukra biztosítani.
De nézzük sorba ezeket:
Ültetőközeg
A rovaremésztő növények túlnyomó többsége savanyú talajban él és ültetőközegként is ezt kell biztosítani számukra. A legalkalmasabb erre a tiszta tőzeg (Novobalt-LithPeat-Durpeta-Rekyva).
Minden nagyobb – és ma már kisebb – virágkereskedésben beszerezhető. Tiszta tőzegbe ültethető a Dionaea muscipula (Vénusz légycsapó) és a Drosera (Harmatfű) fajok hazai boltokban kapható változatai (Drosera capensis; Drosera capensis “Alba”, Drosera aliciae stb.). A Kancsókáknak (Nepenthes) nem alkalmas a tőzeg ültetőközegnek. (A Kancsókáknak laza, jó vízáteresztésű talajt kell biztosítani, amely nem kezdőknek való.)
A Kürtvirág félék (Sarracenia) szeretik, ha a tőzegbe 1:1-1:2 arányban belekeverünk nagyobb szemű kertészeti perlitet. Ezt kis kiszerelésben sokszor hosszas utánajárással lehet csak beszerezni, de ezek a fajok meghálálják. Az alapanyagok és növények beszerzésében a TÁMOGATÓINK menüben találhattok partnereket.
Víz
Talán a legproblémásabb hozzávaló a neveléshez. Csak és kizárólag ásványi anyag mentes, lágy vizet szabad használni a növények nevelése során!!! Ez lehet – és egyben a legjobb is – esővíz, de kiválóan alkalmazható a desztillált víz is vagy a reverz ozmózis elvén alapuló víztisztítókból nyerhető un. RO víz is. Ha biztos forrásból tudunk teljes ioncserén átesett vizet szerezni, az is használható, de a boltban kapható, autókba való ioncserélt vizeket lehetőség szerint kerüljük. (Ezek sokszor nem teljes ioncserén esnek át és nagyon magas lehet a nátrium- vagy kálium tartalmuk, amik végzetesek lehetnek a növények számára.) Amelyik flakonon egy kis növény, vagy akvárium/hal piktogramot találsz, az lesz a jó víz. Ilyen a benzinkutakon, nagyobb bevásárlóközpontban is kaphatsz 1-5 literes kiszerelésekben.
Minden egyéb forrásból származó vizeket vizsgálnunk kell vízkeménységre (akvarista üzletekben kapható gyorsteszt vízkeménység mérésére), látható szerves anyag tartalomra, színre, szagra, nehézfémre (a Mátrában található forrásvizek esetenként igen magas nehézfém tartalmúak lehetnek, melyek közül elsősorban a réz a legveszélyesebb növényeink számára). A csapvíz hazánkban sehol sem használható! Kútvíz, forrásvíz, brakkvíz…, mind-mind a fent felsorolt kritériumoknak kell alávetni használat előtt. Hidd el, ha a növénynek nem megfelelő vizet használsz, akkor csak azt nem fogod tudni, hogy mikor fog elpusztulni a kedvenced, ami sajnos egyik napról a másikra bekövetkezhet visszafordíthatatlanul.
Fény
Mennyi fényre is van szükségük ezeknek a növényeknek? Faja válogatja. A kezdőknek ajánlott növények azért is jók, mert a Dionaea muscipula-t (Vénusz légycsapó) és a Sarracenia (Kürtvirág) féléket tavasztól őszig a tűző napon kell nevelni. Reggeltől estig sütheti őket a nap, hisz eredeti élőhelyükön is így élnek. A Dionaea muscipula csapdája például csak ilyen erős fény hatására vörösödik be, ha kevés a fény, megnyúlnak, zöldek maradnak. (Ez alól kivétel az eleve zöld színű mesterséges változatok.)
A Drosera (Harmatfű) féléknél azonban figyelembe kell venni, hogy a harmatcseppek összegyűjtve a napfényt, megégethetik a növényt. Ezeket a növényeket ezért világos helyre, de nem a napra kell tenni. A reggeli és a késődélutáni napfény már nem árt a növénynek, ezt nyugodtan ki lehet használni. A legtöbbször elég egy műanyag árnyékoló háló is (kertészeti voltokban zöld raschel háló néven keresheted).
A téli időszakban a nem telelő növényeknek biztosítani kell a fényt. Az alacsonyan járó nap ilyenkor nem ad elegendő fényt még akkor sem, ha a növényeket a déli ablakba tesszük. Azonban az általunk ajánlott, kezdőknek való növények közül egyedül a trópusi Drosera fajok okoznak problémát télen, ugyanis a Sarracenia fajok és a Dionaea muscipula mérsékelt égövi lévén, igényli a teleltetést. (Erről később olvashatsz)
Hőmérséklet
Az ajánlott növények közül kettő mérsékelt égövi növényfaj (Sarracenia fajok, Dionaea muscipula), így ezek hőmérséklet igénye megegyezik a nálunk megszokottakkal. Egyedül a téli időszakban kell kicsit jobban odafigyelni rájuk, mert -5°C alatt már károsodást szenvedhetnek a talajban szunnyadó rizómák (gyökerek).
Én a szabadban teleltetem ezeket a növényeket, hungarocell takarással és ha zordabbá válik az idő, akkor éjszakára melegebb helyre rakom őket. Fényre nincs igazán szükségük ilyenkor. A teleltetett növények tavasszal sokkal erőteljesebben fejlődnek, mint azok a növények, melyeket nem hagytak pihenni.
A Harmatfű félék közül vannak trópusi, mérsékelt égövi, szubtrópusi, szubalpin. fajok, így ezek hőmérséklet igényei nagyon eltérőek lehetnek. A mérsékelt égövi fajok ugyanúgy, mint a fent leírtak, telelésre szorulnak. Az év többi időszakában pedig probléma nélkül nevelhetjük akár a szabadban is ezeket a fajokat.
A trópusi Drosera fajok kedvelik a meleget. Nincs nyugalmi időszakuk, így ezeknek télen is biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet, de ne gondolj itt 28-30°C-ra, elég a 20-25 fok is. A szobahőmérséklet épp megfelelő részükre. A pótmegvilágításról esetükben téli időszakban gondoskodnunk kell.
Páratartalom
Sokan ennél a pontnál hagyják abba az olvasást, mert megrettennek a magas, 50-80 RH% (relatív páratartalom)-tól. Pedig csak első hallásra tűnik megvalósíthatatlannak. Én magam is sokáig ettől féltem a legjobban, de mára már tudom, hogy talán ez az egyik legkönnyebben megvalósítható követelmény a rovaremésztő növények tartásával kapcsolatban. De mi a megoldás?
Ugyan a növények szeretik a magas páratartalmat, de nem pusztulnak el, ha 50-60 RH% a napi érték. Éjszakára ez általában úgy is emelkedik, ahogy hűl a levegő. Az egyik legáltalánosabb megoldás a páratartalom növelésére, hogy a növényeinket egy vízzel teli tálcába rakjuk. A növényeink egyébként is igénylik, hogy cserepük állandóan vízben (lágy vízben!) álljon, így a kettőt egy csapásra megoldhatjuk. Én a szabadban egy-egy magasabb falú műanyag “húsosládában” tartom a növényeket, aminek az alján agyaggranulátum van kb. 3 cm magasan. Ide vizet öntök és a cserepek kettesével, négyesével egy-egy kis műanyag edényben, cserépkaspóban vannak, amibe lágy víz kerül. Így tudom biztosítani, hogy folyamatosan magas legyen a páratartalom, de ne a drága esővizet pazaroljam a párologtatásra.
A tálcás megoldás inkább azoknak ajánlanám, akiknek nincs lehetősége a szabadban tartani a növényeket. A tálcát egy keleti vagy nyugati fekvésű ablakba rakva a növények szépen fognak fejlődni. (Déli ablakban a nyári időszakban mindenképp árnyékolás szükséges a kényesebb fajokhoz!)
Egyes növényeket (Nepenthes, epifiton(fánlakó) Utricularia, Sarracenia) reggel vagy este lágy vízzel megspriccelem, hogy ezzel is segítsem a páratartalom emelkedését. Ugye milyen egyszerű?
Elhelyezés
Említettem már, hogy akár a szabadban is nevelhetjük növényeinket, minden probléma nélkül, itt azonban arról beszélnék, hogy olyan esetben, ha nincs lehetőséged kint nevelni a növényeket, illetve a téli időszakban, hogy oldjuk meg az elhelyezést.
A tálcás megoldás megfelelő, de gondolni kell a megfelelő fényről is. Télen ez csak pótvilágítással oldható meg, ezért az elhelyezéskor gondolni kell erre is. Ha van egy lámpatested a tálca fölött, a probléma megoldott. Én mégis a floráriumos megoldást javasolnám mindenkinek, mert szép, egyszerű és tökéletes feltételeket biztosít a télen is aktív növények számára.
Ha van egy kiszuperált akváriumod, máris örülhetsz, mert abban a növények vidáman eléldegélnek akár egész évben. Alulra tegyél agyaggranulátumot, önts rá csapvizet és a növények egy egy magasabb falú cserépalátétben tedd be az aksiba. Önts a növények alá esővizet és kapcsold be a világítást. Ennyi az egész.
Két dologra kell figyelni az akváriumos (floráriumos) megoldásnál: az egyik, hogy az akváriumban uralkodó – ténylegesen – 70-80 RH% páratartalom igencsak kedvez a penészgombáknak.
Ezt elkerülendő az akváriumot szellőztetni kell (vagy egy ventilátort is lehet beszerelni, de ez már haladó szint). A szellőztetést érdemes minden nap elvégezi, hogy elejét vegyük a bajnak, de vannak praktikák a gyógyításra is. A másik fontos dolog – és ez talán fontosabb, mint az előző -, hogy az akváriumot soha (de tényleg soha!) ne érje közvetlen napfény. Az ok egyszerű: a nap felmelegíti az akvárium levegőjét és a növények egyszerűen megfőnek. Ha így jársz, kicsi az esélye a növények megmentésének.
BESZERZÉSI-, VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉGEK
Ha az eddigiek még nem vették el a kedved (miért is vették volna?) és a fenti feltételeket tudod biztosítani, akkor jön a következő kérdés, hogy honnan is vegyünk növényt?
Virágbolt
Igaz, hogy egyre inkább terjed nálunk is azoknak a virágboltoknak a száma, ahol alkalomadtán tudunk vásárolni egy-egy szép növény, de sajnos a nevelésükhöz sokszor nem vagy csak rossz tanácsokat tudnak adni a kereskedők.
Kertészet, kertészeti áruház
Ha rászántuk magunkat a vásárlásra több helyről juthatunk szép és egészséges növényekhez. Nagyobb kertészeti áruházakban (barkács áruházak kertészeti osztályán is) sokszor kaphatók elsősorban a Nepenthes (Kancsóka) nemzetséghez tartozó fajok, más nevükön a Kancsókák. A másik, szintén általánosan ismert rovaremésztő növény faj a Dionaea muscipula (Vénusz légycsapó) ugyancsak gyakran szerepel a kínálatban ezekben az üzletekben. Esetenként más nemzettség képviselői is beszerezhetők, mint például a Pinguicula (Hízóka félék), Sarracenia (Kürtvirág félék), de ettől szélesebb választékot ne várjunk.
Másik beszerzési forrás lehet, ha nagyobb kertészetekbe látogatunk el. Sokszor itt szebb és egészségesebb példányokat találunk, mint az előbbi helyeken.
Internetes boltok
Harmadik beszerzési forrás az internet lehet. Ma már nem csak külföldi, hanem magyar kereskedések is találhatók a weben, ahol kifejezetten rovaremésztő növényekkel foglalkoznak.
Ezeken a helyeken otthonról, kényelmesen intézhetjük a vásárlást, a kínálat pedig sokkal szélesebb, mint az előbb említett helyeken. Hátránya, hogy a növényeket név és néhány bemutató fotó alapján választhatjuk ki, rábízva magunkat a kereskedőre, hogy milyen állapotú növényt is fog küldeni. Természetesen mindig lehet reklamálni és azok a kereskedők, akik komolyan is gondolják, nem hagyják figyelmen kívül a vásárló véleményét, segíteni is fognak. Fontos dolog ilyenkor, hogy mekkora távolságból rendeljük növényeinket (már ha külföldről rendelünk), hisz ugyan a kereskedők mindent elkövetnek, hogy a növények épségben megérkezzenek a címzetthez, a postai kezelés és utazás megviselheti a növényeket. Nem kell azonban félni az ilyen fajta rendelésektől, mi itt a csapatban is számtalan esetben rendeltünk már az internetről külföldről növényeket és magokat anélkül, hogy komoly problémám adódott volna.
Ezeknek az e-boltoknak további előnye, hogy nem csak növényeket, hanem egyéb, kifejezetten a rovaremésztő növények neveléséhez szükséges kellékeket, talajokat is árulnak. Itt említeném meg, hogy szaporítóanyagok (magok) szintén kaphatók ezekben a boltokban, de kezdőknek ezt nem ajánlanám.
Kiállítás, vásár
Végül megemlíteném azokat a növény kiállításokat is, ahol rendszeresen megjelenik egy-két hazai kereskedő is rovaremésztő növényekkel, sokszor igen szép áruval. Ezek a kereskedők hasznos tanácsokat is tudnak adni a kiválasztott növényekkel kapcsolatban, ne legyünk szégyenlősek: kérdezzünk bátran! Évente megrendezzük a saját Börzénket, vásárunkat is, ahol kereskedőktől, gyűjtőktől is vásárolhatsz mindet, ami a növénytartáshoz kell, bővítheted a gyűjteményed és sok információt is beszerezhetsz.
NÖVÉNYEK KIVÁLASZTÁSA:
Sokszor felmerül ez a kérdés azokban, akik szeretik a növényeket és nem csak szobadíszként tekintenek rájuk. A válasz nem olyan egyszerű, hisz nincs még meg a tapasztalat ahhoz, hogy eldöntsük, a kiválasztott növény egészséges-e, tudjuk-e biztosítani neki a megfelelő körülményeket.
A leginkább kezdőknek való növények a Harmatfű félék (Drosera), Dionaea muscipula (Vénusz légycsapó) és a Sarracenia (Kürtvirág félék) változatok.
Dionaea muscipula
A Dionaea esetében soha ne vegyünk meg olyan növényt, amely virágzik vagy fejlett virágszára van!!! Sajnos a kereskedésekben “virágot” árulnak és hagyják ezt a növényt is virágszárat nevelni, pedig ez a fiatal növényeknél olyan sok energiát elvesz a növénytől, hogy a virágzás során vagy utána elpusztulnak. Nézzük meg, de ilyen növényt ne vegyünk! Majd, ha nagyobb tapasztalatunk lesz, mi magunk is megpróbálkozhatunk a virágoztatással, de kezdőként ne próbálkozzunk, mert szinte biztos a kudarc.
A Dionaea öreg levelei lassan bebarnulnak és leszáradnak, ez nem betegség jele. Ha látunk a növény közepéből fejlődni új leveleket, akkor a növényünk egészséges. Egyéb növény betegséget, hasonlóan más növényekhez ritkán, de észrevehetünk rajta, ilyen növényt se vásároljunk.
Sarracenia (Kürtvirág) fajok
A Sarracenia fajok kiválasztásánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a végleges mérete mekkora lesz a növénynek. Nem egy olyan faj van, amely akár az 1 méteres magasságot is eléri és nem biztos, hogy egy konyhaablakban mindenki szereti, ha egy ekkora növény ágaskodik.
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy épp virágzó növényt sikerül kapnunk. Ez ezeknél a növényeknél nem baj. Sőt! Ez azt jelzi, hogy a növény jól érzi magát. Bátran vegyük meg, nem okoz problémát a növénynek virágot nevelni. Ne felejtsük, hogy a Dionaea-hoz hasonlóan ezt is teleltetni kell.
Drosera (Harmatfű) fajok
A Harmatfű félék közül a leggyakrabban a Drosera capensis és a fehér változata a Drosera capensis “Alba”, vagy a Drosera aliciae kapható az áruházakban (interneten gyakorlatilag az összes faj beszerezhető). Kezdőknek én is ezt a két-három növényt ajánlanám, mert tartásuk messzemenően könnyebb, mint más Harmatfüveké.
Sokszor itt is virágzó példányokat kaphatunk, de ezeket is nyugodt szívvel megvehetjük. Érdekes látni, ahogy a hosszú virágszár lassan kitekeredik és az épp legfelül lévő bimbó nyílik ki először.
Méretük olyan 10-15 cm magas lehet, kifejlett növény esetében, ezért kiválóan alkalmas szobanövénynek is. A vásárlásuk során vegyük figyelembe, hogy trópusi fajokról van szó, a fent leírtakat szükséges biztosítani számukra.
A hidegtűrő harmatfüveket is sokan kedvelik igénytelenségük miatt. Jól megélnek egy teraszon, egy télikertben, vagy egy mediterrán növényházban, ahol télen tudnak pihenni -5 és +5-8 fok között.
Nepenthes (Kancsóka) fajok
A Kancsókák közül a kereskedelemben max 4-5 hibrid kapható. Trópusi, folyton növő, ún. kúszó növények, de akadnak közöttük kompaktabb növekedésű fajok is. Nabyságuk a 20 cm-es kis bokornyi nagyságtól egészen a több méteres, erős szárú és nagy csapdájú egyedig változhat. Amelyiknek már a voltban is 10-15 cm-es csapdája van, az a növény erőteljesebben fog nőni, ha megfelelő körülményeket biztosítunk neki. Erre figyelni kell. A legtöbbször viszont csak 8-15 cm-es növendék növényeket árulnak kis cserépben, ezek is elég gyorsan nőnek, a fajuk ilyenkor még nem mondható meg pontosan. Persze ezeket a növényeket lehet metszeni, visszavágni, olyankor bokrosodik, a levágott szárról 2-3 új hajtás is indulhat, vagy a növény a tövéből növeszt új hajtásokat. A vissza nem vágott szárak egy idő után felkopaszodnak. Csak megfelelő fény és páratartalom mellett növesztenek egészséges, a fajra jellemző méretű és színű csapdákat. Ellenkező esetben csak zöld leveleket növeszt a növény.
Egy fontos dologra még felhívnánk a figyelmedet! Ha komolyan gondolod ezeknek a növényeknek a nevelését, akkor csak olyan növény vegyél, amely fel van címkézve és tudod, hogy mit vettél! Ennek praktikus oka az, hogy ha tudod, milyen növényt nevelgetsz, akkor a faj nevének ismeretében pontosabban utána tudsz olvasni, hogy konkrétan milyen körülményekre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Nem elég azt tudni, hogy ez egy Harmatfű, hisz nagyon eltérő viszonyok is lehetnek egy egy fajnál. Ha segítségre szorulsz, akkor hiába mész a fórumokra, ott is mindenki azzal fogja kezdeni, hogy mi a faj neve, vagy legalább egy fotót mutass róla. Ha a vásárlásnál elmulasztod a fajnevet feljegyezni, a későbbiek során sok esetben igen nehéz a beazonosításuk, mert sok növény nagyban hasonlít egymáshoz és sokszor csak a virág színe, alakja segíthet (például törpe Drosera fajok, vagy Pinguicula (hízóka) fajok, hibridek esetén). Ha hibridről van szó, akkor ember nincs, aki megmondja később milyen hibridet vettél.
Nyugodtan keress bennünket, amennyiben több növényfaj is érdekel, segítünk a kiválasztásban, hogy nálad melyiket lesz az érdemes tartani, hozzáigazítjuk a körülményeidhez, a lehetőségeidhez a gyűjteményed.
NEVELÉS HOSSZÚ TÁVON
Új növényünknek igazából nincs sok igénye. Fajtól függően folyamatosan álljon alatta a víz (az általunk javasolt Sarracenia, Drosera, Dionaea muscipula fajok esetében kb. 1/4 cserép magasságig) vagy csak nedvesen kell tartani az ültetőközegét és szépen fejlődik.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy “Rovaremésztő növényt vettem, akkor most fogjak neki rovarokat, hogy nehogy éhen haljon?”. Természetesen szó sincs erről. Ahogy egyszer hallottam egy kereskedőtől: “napelemesek”. Vagyis gyönyörűen fejlődnek anélkül is, hogy rovarokat fogdosnánk nekik. Én magam annak a híve vagyok, hogy fogjon magának. Igaz, én a szabadban nevelem a növényeket. Ha mindenáron “etetni” akarjuk kedvencünket, akkor is legyünk visszafogottak. Egy egy növénynek elegendő havonta egy két megfelelő méretű rovart adni, abból már bőven fedezi a szükséges tápanyagot.
Megfigyelték már, hogy ha egyes növények nagy mennyiségű rovart kaptak, akkor a későbbiekben a rovarfogó csapda nem fejlődött ki. Ennek nyilvánvaló oka, hogy annyi tápanyaghoz jutott a növény, hogy nem volt szüksége további csapdák nevelésére. Ez persze szélsőséges eset.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a Dionaea muscipula látványos rovarfogását látva sokszor nehezen állja meg az ember, hogy újabb és újabb csapdákkal ki ne próbálja. A csapók azonban mindösszesen 4-6 alkalommal képesek bezárulni, ezután a levelek elhalnak és új fejlődik helyettük. Ha az összes csapdával folyamatosan játszunk, akkor előfordulhat, hogy rövid idő alatt az összes levél elhal és ez akár a növény pusztulását is okozhatja. Ezért ne ingereljük fölöslegesen a csapdákat!
A locsolásnál figyeljünk oda, hogy a növények leveleit ne érje víz. Ez alól csak a Nepenthes, Sarracenia és egyes Utricularia fajok kivételek. A vizet öntsük a cserépalátétbe és ne a növényre.
Egy nagyon fontos szabály! Soha, még véletlenül se adjunk a rovaremésztő növényeknek semmilyen tápoldatot még hígítva sem! Még akkor sem, ha valaki azt mondaná, hogy ettől gyorsabban nő vagy épp nagyobbra. Az igazság az, hogy ha fölösleges tápanyaghoz jut a növény, az a csapdák fejlődésének visszamaradását, de akár a biztos pusztulását is okozhatja.
GYIK – GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK:
Át kell ültetni ezeket a növényeket és ha igen, milyen időközönként?
A legtöbb kereskedő szerint az évente egyszeri átültetés szükségszerű, de tapasztalatból tudjuk, hogy ez kissé megviseli a növényeket. Ezért azt javasoljuk, hogy átültetésre akkor kerüljön sor, ha az ültetőközeg már elhasználódott (közelről szagos) vagy ha valamilyen betegségre, talajban élő kártevőre gyanakszunk.
Hogy ültessem át a rovaremésztő növényemet, olyan törékeny?
A növények átültetése csak első alkalommal tűnik nehézkesnek. A növények strapabíróak, kezelésük egyszerű. Talán csak a harmatfüvek ragadós levelei okozhatnak némi fejtörést.
Az átültetést mindig az új ültetőközeg elkészítésével kezdjük. A tőzegnek száraznak, jó illatúnak kell lennie. Ha dohos, nedves, ne használjuk. A tőzeget keverjük be kevés vízzel, hogy egy masszát kapjunk és tehetünk hozzá kertészeti perlitet vagy kvarchomokot, kvarckavicsot. Miután átdolgoztuk az egészet, tegyük a cserépbe lehetőleg színültig megtöltve azt. Ne nyomkodjuk le, hagyjuk lazára, amennyire csak lehet, hogy szellőzhessen is. Miután így előkészítettük a helyet, csak ezután vegyük ki a növényt az eredeti cserépből. Figyeljünk rá, hogy a legtöbb fajnak fejletlen, hagymaszerű gyökere van, ami könnyen szakad. Hossza változó, a pár centiméterestől a 20 cm-ig minden előfordul. (Igazából ez a gyökérzet a kapaszkodást és a nedvesség felvételét végzi, tápanyagfelvételére nem szolgál) A kiszabadított növény gyökeréről óvatosan szedjük le az elhasználódott talajt, majd – ha szükséges – kevés lágy vízben megmozgatva mossuk le a maradék közeget. A friss talajba csináljunk a gyökérnek megfelelő szélességű és mélységű lyukat, majd ebbe ügyeskedjük bele a növényt. Olyan mélyre helyezzük mindig, mint amilyen mélyen volt korábban is.
A talajt kicsit tömörítsük a gyökér körül. A növényt címkézzük fel (faj neve), majd állítsuk lágy vizet tartalmazó alátétbe.
Az elhasznált tőzeget kidobhatjuk vagy a kiskertben a talajba keverhetjük talajjavítónak.
Tipp: Ha esetleg több tőzeget kevertünk volna be, mint ami szükséges, egyszerűen hagyjuk kiszáradni és legközelebb is használható lesz.
Mindenhol azt olvasom, hogy tőzegbe kell ültetni a húsevőket. Milyen tőzeget vegyek és hol?
A tőzeg a legtöbb rovaremésztő növény eredeti élőhelyén is megtalálható. Csak olyan tőzeget szabad használni, amit nincs keverve semmivel. A legjobb a Novobalt / Durpeta / LithPeat / Rekyva natur mohatőzeg, mely mindent kertészetben, de nagyobb boltokban is kapható. Esetenként egy egyszerű virágboltban is kaphatunk kisebb kiszerelésben.
Úgy tudom, hogy a tőzegbányák a környezetre káros hatással vannak. Van valami helyettesítő ültetőközeg?
A tőzeglápok elhalt tőzegmohájából képződik maga a tőzeg. Ez a folyamat igen hosszú, több évtizedig, évszázadig is eltarthat, ezért a tőzeg bányászata ma már erősen korlátozott. A nagy mennyiségű és felelőtlen bányászat tönkreteszi azokat a tőzeglápokat, melyek élőhelyet adnak számos védett és ritka növény- és állatfajnak is. A környezetvédelem előtérbe kerülésével a kertészetek is lassan megpróbálnak átállni más, a tőzeget kiváltó termékekre. Az egyik ilyen a kókuszrost.
A kókuszrost a kókuszdió külső, szálas, rostos anyaga, mely igen laza ültetőközeget ad. A nedvességet kevésbé tartja meg és a kémhatása sem savanyú, mint a tőzegé, de számos rovaremésztő növény esetében sikeresen használható ültetőközegnek. Használata során azonban legyünk figyelmesek, mert az állandóan nedves környezetben a nem elég tiszta kókuszrost gyorsan penészedésnek indulhat. Ha ilyet tapasztalunk, a növényt azonnal ültessük át és keressünk más gyártótól kókuszrost terméket.
Valahol olvastam, hogy élő tőzegmohát is lehet használni ültetőközegnek. Hol szerezhetek ilyet?
Az élő tőzegmoha (Sphagnum) valójában nem egy faj, hanem közel 200 mohafaj közös neve. Mindegyikükben közös, hogy tőzegmoha láposokat alkotnak olyan területeken, ahol az esővíz nem tud elfolyni, így a mohaszigetek alatt folyamatosan áll a lágy víz.
Minden Sphagnum moha faj védett! A természetben történő gyűjtésük nem csak védelmük miatt kerülendő, hanem a mohában élő mindenféle élőlény behurcolása miatt is.
Jobb kereskedőknél azonban kapható élő tőzegmoha. Ezeket nem begyűjtik (ismertebb és jobb helyeken legalábbis), hanem eladásra nevelik. Ilyen helyekről bátran vásárolhatunk.
Vettem egy húsevő növényt, nagy kancsók vannak rajta. Milyen faj lehet ez?
Nem tudjuk. Mutass fotót róla, mert sok fajt és hibridet ismerünk.
Mi történt a rovaremésztő növényemmel? Megbarnult a széle és kis pöttyök vannak a levelén.
Mutass képet róla, mert így nem tudunk segíteni.
Hova fordulhatok a rovaremésztő növényekkel kapcsolatos kérdéseimmel?
A weboldalon és a Facebook oldalon/csopotrokban számtalan tapasztalat gyűlt már össze olyanoktól, akik több éve foglalkoznak rovaremésztő növényekkel. Mindenki szívesen segít, ha jól és érthetően teszed fel a kérdésedet.
Egy további lehetőség a Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Egyesület, amely tömöríti azokat az embereket, akik komolyabban is foglalkoznak ezekkel a növényekkel. Ha szeretnél írni a csapatnak, azt a következő címre teheted meg: jatek.maron@gmail.com . Továbbá keresheted a Facebookos oldalakat, csoportokat is! (A Facebook keresőjébe ennyit írj be: Maron.)
Hol élnek ezek a növények?
Az Antarktiszt kivéve, minden földrészen előfordulnak rovaremésztő növények. Hazánkban is él néhány faj (harmatfű, renceféle, hízóka), de ezek mindegyike fokozottan védett. Találunk köztük mérsékelt égövi fajokat, melyek télen visszahúzódva pihennek, de mediterrán és trópusi éghajlat alatt is nagyon sok faj él.
Veszélyesek-e egy kisgyerekre a rovaremésztő növények?
Határozottan nem. A gyerkőc veszélyes a növényre inkább. A népi gyógyászatban több növényt is alkalmaztak különféle sérülések gyógyítására, így ezeket akár gyógynövénynek is felfoghatjuk.
Védettek a rovaremésztő növények?
Sok faj védett, sőt a kancsókák (Nepenthes) között nem egy fokozottan veszélyeztetett fajt is találunk. A természetben talált példányokat tehát ne gyűjtsük be, hanem igyekezzünk megvédeni élőhelyüket.
Ugyanez vonatkozik a tőzegláposok (egyes rovaremésztő növények élőhelye) jellegzetes növényére a tőzegmohára (Sphagnum) is.
Milyen vizet használhatok az öntözéshez?
Mindenképp lágy vizet. Ilyen például az esővíz (és egyben a legjobb is), az RO víz, a desztillált víz és az ionmentes víz. Ez utóbbi kettőt nagyobb boltokban, benzinkutaknál is lehet vásárolni.
Miben lehet tárolni a vizet?
A locsoláshoz használt vizet a legjobb műanyag hordóban, kannában tárolni. Tegyük lehetőleg hűvös, árnyékos helyre, így nem poshad be idő előtt. A fém tartályokból fémionok vagy fémsók oldódhatnak be a vízbe, ami káros a növényeknek.
Kútból, forrásból, stb. származó vizet használhatok-e?
Az ilyen helyekről származó vizeket csak akkor használjuk, ha ismerjük a tulajdonságait. Elsősorban a víz keménysége fontos, a kemény víz tönkreteszi a növényeket. Fontos dolog az egyéb oldott fém tartalom is, ennek szintén nagyon alacsonynak szabad lennie csak. Egyéb szerves szennyezésektől is mentesnek kell lennie a víznek. Ha egy mód van rá, kerüljük az ilyen vizek használatát.
Mit adjak enni a Vénusz légycsapónak?
Leginkább semmit. Alapvetően ugyanis – mint más növények is – fotoszintetizálnak. Nyugodtan bízzuk a természetre a szükséges táplálék megszerzését, neveljük szabadban a növényt. Ha mindenképp szeretnénk kipróbálni, akkor olyan rovarokat adjunk a növénynek, ami kárt nem tud okozni benne. A kukacok és csigák kirágják magukat a bezárt csapókból, ezeket kerüljük.
Soha ne adjunk a növénynek emberi táplálkozásra előállított élelmiszert!
A virágföld jó a növényemnek?
Kategorikusan is kijelenthetjük, hogy nem. Ezek a növények savanyú, tápanyagban szegény talajban élnek, ezért ezt kell biztosítani számukra. Az ültetőközeg tehát legyen tiszta tőzeg, amit keverhetünk kertészeti perlittel, kvarchomokkal. A kancsókák (Nepenthes) szeretik a laza, jó vízáteresztésű talajt, számukra fenyőkéregből, perlitből, kevés tőzegből kiváló ültetőközeg készíthető.
A megemésztett rovaroknak köszönhetően valóban rossz szagúak ezek a növények?
A legkisebb mértékben sem. Egyes növények virágai (pl. Sarracenia fajok) még hasonló illattal is bírnak, mint az átlagos szobanövények, bár a legtöbbjüknek nincs illata.
Azt hallottam, hogy embert is esznek, igaz ez?
Nem. A korai felfedezők és írók fantáziája csak, hogy a dzsungelek mélyén igazi emberevő szörnyek élnek. Az igazság az, hogy a történelem még nem jegyzett fel ilyen esetet.
Azt mondta a kereskedő, hogy tápoldatozzam, mert attól gyorsan és nagyra nő. Igaz ez?
Nem szabad semmilyen tápoldatot adni ezeknek a növényeknek, mert elpusztulnak. Csak savanyú talaj és lágy víz. (Meg persze rovarok…)
Mekkorára nőnek ezek a növények?
A legkisebb rovaremésztő növények, a törpe harmatfüvek (Drosera) mérete 1 cm. A legnagyobbak között a kancsókákat (Nepenthes) és a kürtvirágokat (Sarracenia) találjuk. A kancsókák
esetében a kancsók akár a 20 cm-t is elérhetik, míg az egyes kürtvirágok magassága 1 m is lehet.
Azt hallottam, hogy csak nagyon magas páratartalomban élnek meg ezek a növények.
Valóban szeretik a magas páratartalmat, de ezt könnyen megoldhatjuk, ha a cserepük alá egy vízzel teli tálcát teszünk. Egyes fajok (kancsókák) azonban kissé igényesebbek, mert cserepük nem állhat vízben, de folyamatosan nedvesnek kell lennie az ültetőközegüknek. A napi két-háromszori permetezés azonban megoldja ezt a problémát is.
Hová tegyem a növényt a lakásban?
A legjobb egy keleti fekvésű ablak, de ha árnyékoljuk a növényeket, akkor mehetnek déli vagy nyugati fekvésűbe is. A közvetlen napfénnyel vigyázni kell, mert a legtöbb faj megperzselődhet.
Ami bírja az a kürtvirág (Sarracenia), Vénusz légycsapó (Dionaea muscipula), hízókák nagy része (Pinguicula) és a rencefélék (Utricularia). A többi nemzetséghez tartozó fajokat célszerű árnyékolással védeni a közvetlen napsugárzástól.
Hová tegyem a növényt a szabadban?
A kürtvirág (Sarracenia) és a Vénusz légycsapó (Dionaea muscipula) menjen a napra. Árnyékolni csak az igen erős napsugárzás elől kell őket. A többi növényt tegyük árnyékba, egy nagy lombos fa alá. Meghálálják, ha a kert sarkában készítünk egy mini mocsarat és az abban lévő vízbe merítjük cserepestől a növényeket.
Nagyon igényesek ezek a növények?
Bár nem hasonlíthatók össze a muskátlival, azért a nevelésük még kezdőknek sem okozhat gondot, ha betartjuk az aranyszabályokat:
– savanyú talaj (tőzeg)
– lágy víz (pl. esővíz)
– folyamatosan nedves talaj (a cserép harmadáig álljon a vízben)
– természetes táplálék
- fény (nem közvetlen napfény, kivétel néhány faj)
Csak levéldíszek vagy virágot is nevelnek?
Az összes faj nevel virágot és ezek igen változatosak, mind formában, mind színben, mind méretben. A virágzás általában tavasszal vagy ősszel várható, de ez is igen változatos.
Le kell-e vágni a Vénusz légycsapó virágszárát?
A fiatal Vénusz légycsapót (Dionaea muscipula) nagyon megviseli a virágszár kinevelése és a virágzás. Nagyon sok energiát fektet bele és e-miatt a gyenge, fejlődésben lévő példányok el is pusztulhatnak.
Ennek megelőzésére csak akkor hagyjuk meg a virágszárat, ha a növény erős (több levele van, mint 7), egészséges, növekedése normális, felnőtt növény. Ellenkező esetben inkább vágjuk le a virágszárat olyan közel a tőhöz, amilyen közel csak tudjuk.
Kell-e teleltetni a Vénusz légycsapót?
A Vénusz légycsapó Észak-Amerika mérsékelt égövi klímáján tenyészik. Ennek megfelelően a nálunk is megszokott téli-nyári viszonyok kedvezőek számára. Erős, a betegségekkel ellenállóbb példányok neveléséhez ezért szükségszerű a téli pihenő időszak is. Ilyenkor tegyük hűvös (max. -10°C) helyre és talaja csak nedves legyen, ne álljon alatta víz. Mivel ilyenkor a növény pihen, nincs szüksége fényre. Időnként ellenőrizzük és ha penészedést látunk, azt távolítsuk el. A pihenő időszakot az első fagyok eljövetelétől kora tavaszig, február közepéig, március elejéig tartsuk.
Lehet-e szabadban nevelni a Vénusz légycsapót?
Igen, sőt! Mérsékelt égövi faj lévén, a legjobb számára, ha egész évben a szabadban van. Kedveli a sok közvetlen napfényt, esetleg csak nyáron, a perzselő naptól védjük enyhe árnyékolással. A szabadban tartott példányok maguk gondoskodnak a táplálékforrás beszerzéséről, egészségesebbek, erősebbek lesznek, mint a szobában tartott társaik. A csapók belsejének piros színe is csak a sok fény hatására jelenik meg (egyes változatok csapói zöldek vagy zöldessárgák, ezeknél ne várjuk a színesedést!).
(Garadnay Sándor – Alex, Kardos György) MaRoN Csapat.
Facebook: Maron oldal, Maron Csoport