Mini mocsarak

I. RÉSZ

Mint ahogy a nevükből is sejthető, a mini mocsarak a nagy, természetben is megtalálható mocsaras területek kicsinyített, mesterséges másai. Akár nagy botanikus kertekben, akár otthon is működik a rendszer. Akár egy virágcserépben, akár több hektáron is.

Néhánydolgot azonban figyelembe kell venni:

• Az adott helyszín éghajlata, mikroklímája. Nyilván mérsékelt övi helyeken nem lehet trópusi növényekkel betelepített mocsarakat létrehozni, és ez fordítva is igaz. Figyelni kell az erős, folyamatos szélnek kitett helyeken, az árnyékos, akár fagyzugos völgyekben. Minden helyszínnek vannak védettebb részei, ezeket kell előnyben részesíteni.
• A meglévő növényezet az előző ponthoz is kapcsolódik a mikroklíma tekintetében, de a meglévő lombhullató magas fák őssze tele fogják szemetelni az alatta megépített mocsarat. Valamint ezeken a fákon gyakran telepednek meg madarak, madárcsapatok, amelyeik az ürülékükkel szennyezik az alatta lévő területet. Egyes fák levelei a földre hullva savasítanak, esetleg olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek más növények növekedését akadályozzák…vagy akár mérgezőek is. Az örökzöld növények levelei gyantásan…és igen, azok is hullanak. A nagy fák a talaj alatt a gyökereikkel okozhatnak gondot, akár egy beton medencét is elrepesztenek, megmozdítanak, és egy tófóliát is átszúrhatnak.

• A terepviszonyok mindig egy fontos tényező, ugyanis a legkönnyebben egy mélyebb részen tudunk optimálisan talajba süllyesztett mocsarat kialakítani. Magas részeken, dombon kiegészítő megoldásokat, támfalakat, töltéseket kell építeni.
• A tereppel kapcsolatos a terület vízlevezető képessége. Akár a talajszint lejtése, és annak anyaga, minősége is befolyásolja a víz, belvíz távozását, vagy elszikkadását. Kellemetlen, amikor egy özönvíz szerű esőzés után az egész mocsár víz alatt fuldoklik. Vagy a környező magasabb, nözényzettel nem fedett helyekről mindenféle talaj, apró kavics, vagy növénymaradványt belemos a szépen kialakított mocsarunkba.
• Van-e a közelben esővíz gyűjtési lehetőség, vagy természetes víz, ahonnan a mocsár utántöltését meg tudjuk oldani? Ha nincs, akkor készíthetünk tiszta vizet a hálózati vízből, de így nő majd a fenntartási költségünk.
• Ha vannak kicsi gyerekeink, háziállataink (kutya, macska) akkor érdemes kerítéssel elszeparáni a mocsár területét. Nem csak az állatok kártétele (ásás, kaparás, belepiszkítás), hanem a ygerekek, állatok védelme miatt is. A kíváncsi gyerekek és jószágok belemásznak, egy tófóliázott mocsár alja nagyon csúszós lehet, a nagyobb testű kutyák is nehezen mászhatnak ki belőle. Bármilyen baleset történik az a mi felelősségünk lesz!
• Vegyük figyelembe a szomszéd épületeket, a telekhatárokat! Az épített mocsarak ugyen nem építési engedély köteles „építmények”, de kerti tóra, medencékre létezik szabályozás. Valamint az ingatlanok beépítési előírásai szerint helyezhetünk el építési területen kívül (előkert, oldalkert, hátsókert) bitonyos építményeket, tereptárgyakat. Az előírt távolságokat be kell tartani! Senkinek nem hiányzik egy felbőszült szomszéd és egy feljelentés.

• Készítsünk tervet! Mérjük fel a kertünket, határozzuk meg a távolságokat a telekhatártól, épületektől, a szomszédtól. Ha kell, akkor egy kötéllel vagy locsolótömlővel rakjuk ki a leendő mocsár kontúrját, hogy lássuk a valós méreteit. Rajzoljuk meg az apalrajzi vázlatot tereptárgyakkal, növénycsoportokkal, így már a felhasználandó, beépítendő anyagokról lesz egy mennyiségi adatunk és a dövények számát is meg tudjuk becsülni, ha kell akkor ezekből is vásárolni kell.

• Nézzünk utána mennyibe kerülnek a szükséges anyagok! A nagyobb, épített kerti mocsarak költsége igen magas is lehet a fenti szempontok figyelembe vétele miatt. De alapjában véve a munkadíj egy részét saját- és családi munkavégzéssel meg lehet spórolni. A nagy tömegű földmunkához lehet gépeket bérelni, vagy egy munkagépes vállalkozót hívni. Ha a kitermelt földet nem használjuk fel tereprendezésre, akkor azt el kell szállítani. A meder kialakításnál ugyanazok a megoldások jöhetnek szóba, mint egy normál kerti tónál. Nagyon kevés helyen lehet önmagában vízzáró megert kialakítani a helyszíni talajból. Homokágyazatra terített geotextil + tófólia a leg költséghatékonyabb megoldás egy bizonyos méret fölött. Kis mocsárnál akár beton medence, vagy előregyártott műanyag tómeder is megfelel. Egy teraszra a dézsák, műanyag ládák is tökéletesek. Ha nincs műszaki affinitásunk, akkor akár egy kert- vagy kerti tó építő céget is megbízhatunk a kivitelezéssel.

II. RÉSZ

Azért az elején válasszuk szét, hogy mérsékelt övi (hidegtűrő), vagy trópusi mocsárról van szó!

Mérsékelt övi mocsarak

A mérsékelt övi kis mocsarakat akár edényekben, ládákban készítjük el, teleltetni mindenképp kültérben kell. Megoldás lehet még egy fagymentes épületrész, vagy fűtetlen télikert, de fűtött helyre, lakásbe ne vigyük be télen! Hozzá szoktak a kemény fagyokhoz is, persze a betelepített növények típusától, igényeitől függően. Télen az összes növény pihen, kiegészítő megvilágításra nincs szükség. Az udvarunkon kialakíthatunk egy mocsaras területet, évek alatt szép díszévé válik a kertnek, egy kis ügyesség és rutin kell csak hozzá. A fenntartás gyakorlatilag csak a locsolás és a növények ültetése.

Trópusi mocsarak

A trópusi mocsarak (legtöbször kisebb floráriumok) szinte egész évben a lakásban díszelegnek, de nyáron kitehetjük őket egy félárnyékos teraszra, erkénylre, vagy kerti részre. A ki-be telepítésnél ügyeljünk a zökkenőmentes hőmérsékleti változásra. Akkor vigyük be, vagy hozzuk ki őket, amikor az éjszakai hőmérséklet a lakásban és kint is nagyjából megegyezik, az eltérés +- 5 fok legyen. Nagyobb hőfok váltást stresszként éli meg a növény. Télen a lakásban kiegészítő világítást kell alkalmaznunk. Sok trópusi növényházban vannak kialakítva tavakkal kombinált mocsaras részek, de sajtá növényházunkban is alakíthatunk ki ilyet.

Az épített mocsarak méretét legtöbbször két dolog határozza meg:

• a rendelkezésre álló hely / edény mérete
• az anyagi ráfordítás lehetősége

Elhelyezés, méret, anyagok.

Akár a kertünkben választunk ki helyet a mocsárnak, akár egy meglévő, de használaton kívüli edényt, ládát használuk, a méret kulcsfontosságú része a projektnek. Sajnos el kell mondani, mint minden lemodellezett öko rendszer, ez is jobban (kevesebb idő ráfordítással) működik nagyobb méretben. Ennek legfőbb oka a víz és annak párolgása. Ha nem építünk be automata locsoló, vagy csepegtető rendszert, akkor bizony időnként locsolnunk kell, nyáron nyilván sűrűbben, télen csak a kiszáradást megakadályozva. Ha a mocsarunk teljesen a szabadban van, akkor a természetes csapadék a segítségünkre lesz. Viszont akár egy több napos esős időszakban túl is csordulhat a mocsár, ilyenkor csökkenteni érdemes a vízszintet, szóval ez is odafigyelést igényel. Alátéttel ellátott edényeknél a túlcsordulás lehetósége sokkal kevesebb, mivel alul távozik a felesleges csapadék. Csak az alátét magasságáig marad meg a vízszint.

A mocsarunkat ne helyezzük el közvetlenül a telekhatár mellett, még akkor sem, ha az a mi építési vonalunk. Érdemes legalább 3 méter távolságot tartanunk, legfőképp a szomszéd épületektől. Biztosítanunk kell a szomszédos épületek karbantartásához szükséges helyet.

Egy bizonyos mélységet érjen el a mocsarunk, mert ha vékonyan terítjük a tőzeget, akkor hamar kiszárad és nem lesz puffer lehetőség sem a nedvesség, sem a „hideg” eltárolására. A kellően mély és nedves tőzeg a nyári nagy hőségben hűtő funkciót is ellát.

Edények esetében a legjobb egy nagy műanyag, altalában laposabb láda, vagy virágcserép. Legalább 30-40 cm átmérőval, vagy 30-60 cm oldalhosszal. Sokféle műanyag láda is kapható, amelyiknek van hordozó „füle” kialakítva, így ezeket tudnánk is mozgatni, ha nem lennének olyan nehezek, ha elékészülnek. Jó megoldás még az ún. borászati szüretelő kád laposabb típusai is. A lényeg, hogy az oldaluk vastag legyen és a peremük merevített, mert ha telerakjuk nedves tőzeggel, kinyomja az oldalát.

Ezeket a nagy edényeket vagy a talajszintre helyezzük, vagy akár le is lehet őket süllyeszteni vagy részlegesen, vagy teljesen. Kb. 5 centis peremet hagyjunk a talaj felett, nehogy egy nagyobb eső belemossa a tápanyagban gazdag környező talajt.

Jó megoldás lehet az előre gyártott műanyag kerti tómeder is. 2-300 literestől egészen a párezer literes méretig. Ezeket mindenképp le kell ásni a talajba, ugyanúgy, mintha kerti tavat építenénk, mert szinte ez is teljesen fel lesz töltve vízzel.

Műanyag tómedrek különböző méretekben. koi-farm.hu

A beton medencéket, edényeket csak vízzáró, semleges festéssel, vagy tófóliával ellátva javaslom. A beton lúgos képhatású, a cement mészkő alapú anyag, így egyes érzékenyebb növényeknek nem tesz jót, ha a savas tőzeg kiold belőle bármilyen vegyületet.

Ha már említettem a tófóliát, akkor a talajba ásott mocsarakról is pár szót…hiszen a legtöbben ilyenre vágynak. Gyakorlatilag úgy kell kezelni és megépíteni őket, mint egy kerti tavat. Az elv ugyanaz, csak itt fel van töltve tőzeggel az egész. A méret tekintetében csak a fantázia és a pénztárca szab határt. Tudni kell, hogy az ilyen meder kialakítása pontos és szép földmunkát igényel. Gyakran kombinálják a normál kerti tavakat mocsár zónával, amelyet együtt készítenek el a tóval. A különbség annyi, hogy a mocsaras részen kisebb a mélység és a tó vízterétől egy kis gát választja el. Ezt a burkolati rétegek kialakításánál figyelembe kell venni, mert a tófóliák hajtogatása vagy ragasztása ezeken a pontokon problémásabb lehet, nagyobb rutint és felkészülést igényel. Akár szakcéget is megkereshetünk erre a munkafázisra. Ők akár helyszíni felmésér alapján (amikor kész a meder a tömöürített homokterítéssel, a beépített peremmekkel, gátakkal) készítik el a méretre szabott fóliát és a helyszínen el is készítik a burkolást. Egy egyszerű kivitelű mocsárnál elég lesz csak a befoglaló méretet megadnunk és mi is be tudjuk igazgatni a geotextilt és a fóliát. Sose használjunk mezőgazdasági fóliát!

Mennyi, az annyi?

Az anyagi rész kényes téma, mert sokan nem tudják milyen költségei lehetnek egy nagyobb épített mocsárnak. Legtöbbször a használand és használható anyagokat sem ismerik, abból dolgoznak, amit otthon találnak. Aztán pár szezon után előjönnek a gondok és duplán kell költeni a javításra, vagy az újraépítésre.

Az edények árai a párezertől a párszázezerig is elmehet, anaygtípustól, mérettől és minőségtől függően. Mivel egy teraszon esztétikai elemként is tekintünk egy kis mocsaras edényre, így egészen drága dizájn edényt is választhatunk, vagy esetleg vulkáni kőbők faragott „ládát” is vehetünk. Szintén drága lehet egy nagyobb rozsdamnentes acél láda vagy dézsa. Ide sem elég az 1-1,5 mm falú anyag, mert kinyomja a nedves tőzeg. Viszont egy leharcolt ládát akár külön burkolattal is elláthatunk, ez is plusz pénz.

A műanyag tómedrek, szüretelő kádak is tízezrekben mérhetők, az ezer liter és fölöttiek százezres kategóriába csúszhatnak át.

A geotextil többféle vastagsággal készül, Általában vastagabb a jobb (300 g/m2 től felfelé) így ezzel arányosan nő az ára is. A tófólia szintés vastagság függő, itt legalább 1 mm vastagot válasszunk, de ha van kisebb kutya vagy macska, akkor a 1,5-2 mm-s is szóba jöhet. Érdemes több cégtől is ajánlatot kérni, olyan helyről, hol hegesztik, ragasztják is a fóliákat. A legjobb a gumi alapú fólia, ezek elapvetően vastagabbak, drágábbak, de tartósabbak is. Minden gyártó cég ad garanciát (10-20 év) a tófóliára, de csak geotextil aláterítéssel elkészítve.

Tófólia

A mocsár edény/meder feltöltése tőzeg – perlit keverékkel történik. Ehhez nagy kiszerelésű bálákat kell venni. Az edényekbe persze kevesebb kell, de úgyis van még otthon több cserepes növény is…száraz, árnyékos és penész mentes helyen sokáig eláll lezárt zacskóban, zsákban. Nagy mennyiségű tőzeges talaj bekeverése betonkeverővel ajánlott.

Geotextil

A mocsarak alját ún, puffer anyaggal szoktuk feltölteni, hogy kevesebb tőzeget használjunk, de nem kötelező. A feltöltéshez olyan anyagot kell használni, amelyből semmilyen káros vegyület nem oldódik ki. Akár vulkáni eredetű kövek (a tófólia esetén ez a megoldás nem biztonságos, hacsak nem terítünk alá plusz réteg fóliákat) perforált műanyag csövek, vödrök is használhatók erre a célra. A lényeg, hogy a víz bejusson, de ne maradjon bennük levegő, mert egy idő után a felszínre emelkedhetnek. Akár építkezésekről megmaradt vödrök is használhatók, de alaposan meg kell tisztítani ezeket és sok helyen kifurkálni. Az elhelyezésükről még lesz szó később.

Munkadíjak

A legtöbb hobbista szereti a munkafolyamtokat a saját kezével elvégezni. Viszont ha nagy tömegű földmunkáról van szó, lehet, hogy érdemes munkagépes szakembert hívni. Persze lehet ásni, csáknyozni, lapátolni is, kinek mi esik jobban? Mindenki maga dönti el, hogy időt, energiát pénzt hogyan spórol. Nyilván a legtöbb péda a baráti segítséggel épült projektekre van. Egy hétvége alatt, jó hangulatban akár el is készülhet egy remekmű.

Ha csináltunk már kerti tavat és volt dolgunk tófóliával, akkor bevállalhatjuk a lefektetését, idomra hajtogatását, ezzel ismét munkadíjat spórolunk. De ha nem értünk hozzá, akkor bizony meg kell fizetni egyszakcéget, aki megbízható mindőségben, garanciával elvégzi a munkát.

Ha a mocsár köré világítást, vagy bármilyen elektromos technikát szeretnénk, akár egy vész-szivattyút, vagy feltöltő szivattyús, szint érzékelős utántöltő rendszert, mindenképp kérjük ki egy szakember segítségét, elektromos rendszereket inkább bízzunk képesített elektromos szerelőre, mégiscsak vizes dologról van szó! Szánjuk rá azt a pár tízezer forintot, hogy nyugodtan aludjuk!

Legvégül a keletkezett felesleges földet (ha nem használjuk fel a kertben máshová) szállíttassuk el, ugyanígy tegyünk a keletkező hulladékokkal.

FÓLIÁZOTT MOCSÁR KIVITELEZÉS

A kertünkbe telepítendő, talajszinti mocsár építése megegyezik a kerti tavak építési technikájával.

Mindenek előtt a terep megtisztításával kezdődik. Az összes tárgyat, növényt, törmeléket el kell takarítanunk a leendő mocsár helyéről és annak legalébb 3-5 méteres körzetéből. Ekkora távolságokat nem mindig lehet tartani, de nagyban megkönnyíti a munkánkat, ha jól el lehet férni és könnyen körbe lehet járni az építés helyét. Főleg, ha munkagépeket is használunk.

Érdemes a meglévő cserjéket, fákat kivágni és a gyökerüket is eltávolítani. A laza, törmelékes, esetlg régi, építési törmelékkel feltöltött talajt is le kell szendi, mert utólag az éles tégla-, beton-, és cserép-, vagy fém darabok gondot okozhatnak.

A mocsár kontúrját jelöljük ki valamilyen jól látható dologgal (locsolótömlő, színes kötél, vagy jelölőspray). A formát és méretet addig alakítgathatjuk, amíg „tökéletes” nem lesz. Számolnunk kell a peremekre, szegélyekre és a körüljárhatóságra is! Ha tudjuk hol mennek közművezetékek, azok védőtávolságait tartsuk be!

A meder kiásása történhet kézzel, vagy munkagéppel. Egy hétvége alatt baráti társaság el tudja végezni. Egy nagyobb meder munkagéppel is megvan egy nap alatt.

A meder mélységénél nem kell tartanunk a tavakra alkalmazott méreteket, itt nincs szükség „telelő” meder részre, így maradhatunk a 50-80 centi mélység körül. A mélység adja majd a nyári időszakban a víz- és hőpuffert a mocsárnak. Nagy felülethez nagyobb mélység kell, különben a hő és a párolgás miatt gondban lehetünk és egy nyaralás előtt hiába töltjük fel rendesen a mocsarat, mégis a kiszáradásra érhetünk haza. De erre is van megoldás, amit később részletezek.

A meder kialakítása lehet teraszosan mélyülő is, a lényeg, hogy a legsekélyebb rész legyen minimum 30-40 centi mély, ugyanis ez szárad a leggyorsabban. De a legtöbbször csak egy mélységet alakítanak ki, így a bélelő fólia is egyszerűbben beilleszthető a mederbe.

Ha készen vannak a meder idomai, akkor a kiálló gyökereket, kisebb köveket, kavicsokat távolítsuk el, próbáljuk minél simábbra egyengetni a felületet. Száraz időben végezzülk a földmunkát, mert esőben hamar megállhat a fenéken a víz, ami kellemetlen munkavégzés szempontjából is. Ha vízzáró a talajrétegünk, akkor lassan fog elszivárogni.

A kész mederfelületet be kell terítenünk homokkal. Erre a sárga homok a jobb, de használat előtt át kell rostálni az apró kavicsok és agyagdarabok miatt. A homokréteg vastagsága 5-10 centi között elégséges. Ezt a vastagságot már a meder kialakításkor vegyük figyelembe! A homok felületét szépen tömörítsük, akár egy kisebb műanyag lapáttal, vagy a kezünkkel. Ha kicsit nedvesebb a homok, akkor könnyebb dolgunk lesz. A homokkal kialakított medret ne nagyjuk sokáig fedetlenül, mert egy nagyobb eső szét fogja mosni!

A homokra geotextíliát kell fektetni. A legjobb a nehezebb anyag, 250-300 g/m2 minőségű. Ha csak könnyebbet (véknyabbat) tudunk beszerezni, abból 2 réteg kell! Az esetleges hajlat kialakításokra szánjunk időt, szépen egyengessük el az éleket, ráhajtásokat. Létezik műanyag geotextil / agroszövet leszúró, rögzítő leszúró pálca is. Használhatunk ilyet, de minden esetben kicsit süllyedjen be a felületbe, ne álljon ki! Ha biztosra akarunk menni, akkor tegyünk rá még egy réteg geotextil foltot.

A geotextil aláterítés nem csak úri hóbort, hanem a tófólia gyártók is csak így tudják a garanciát adni, valamint csak ilyen rétegfelépítéssel tudunk garanciát érvényesíteni, ha baj történne a fóliával.

Tófóliából minimum 1 mm vastagot vegyünk. Léteznek vastagabb gumi fóliák is, ezek drágábbak, de tovább bírják és dolgozni is könnyebb velük. A PVC fóliákkal csak kellő melegben dolgozhatunk, különben hidegben nehezen hajtogathatók és törhetnek is. Ha túl meleg van, vagy tűző napon fóliázunk, a fólia nagyon felmelegedhet (szürke vagy fekete színűek), akár égési sérülést is okozhatnak! 20 fok felett már biztonsággal kezelhetjük a fóliát.

A fólia méretét a meder alajka és mélysége határozza meg. Az általános érvényű tófólia számítás érvényes itt is.

Szükséges tófólia hossza = Tó hosszúsága + 2 x a mélység + 2 x 50 cm ráhagyás + 1 x padka szélessége

Szükséges tófólia szélessége = Tó szélessége + 2 x a mélység + 2 x 50 cm ráhagyás + 1 x padka szélessége

A legtöbb tófólia gyártó vagy forgalmazó weboldalán vannak kalkulátorok, amivel kiszámíthatjuk a szükséges fólia méretét. Ezek a cégek készre ragasztják / hegesztik a fólia leplet, ugyanis tekercses kiszerelésben kapható. Rendelhetők foltozó készletek, ragasztók is. A fóliák otthoni ragasztása nem szokott jól sikerülni, ezzel nem spórolunk sem időt, sem pénzt.

A hajlatok, élek behajtogatása, felületre simítása sarkalatos pont. A nem megfelelően, vagy hidegen hajtogatott fólia megtörhet és ereszteni fog.

A felesleges fóliát vágjuk le tapétavágóval és tegyük el száraz, húvös helyre, mert ha javítani kell, akkor jól jön majd. Eláll sokáig, ha nem éri vegyszer- vagy erős hőhatás.

A tófóliára a gyártók 10-20 év garanciát adnak anyagtól és vastagságtól függően, szakszerű (geotextil aláterítés) kivitelezés esetén.

Ne használjunk 0,5 mm-es fóliát, mint ahogy a mezőgazdasági fóliák használata sem javasolt, még több rétegben sem! Inkább szánjuk rá a pénzt vastagabb, jó minőségű fóliára. Főleg, ha macska vagy kutya van a háznál.

Amennyiben a környezetünkben sok a vakond, pocok, akkor használjunk vakondhálót a homokterítés alá. Megéri az árát, különben befészkelhetik magukat a mocsarunk alá és akár ki is rághatják a fóliát is.

A szegélyek kialakítása sokféle lehet. Akár kőszórás, nagyobb kövek, fa gerendák, beton elemek….kinek milyen anyag van otthon, vagy mi tetszik neki. Arra figyeljünk, hogy a fólia ne sérüljön a nagyobb elemek elhelyezésekor.

A szegély mindig legyen magasabban a meglévő terepnél legalább 5 centivel, nehogy a nagy esők bemossák a tápanyagban gazdag talajt a mocsarunkba. Léteznek műanyag szegélyek is, amelyeket kellően beszintezve szépen kialakítható a vízszintes perem, utána csak a dekorációt kell körben elhelyezni. Ha a fólia alá beton szegélyeket helyezünk, ügyeljünk rá, hogy 2 rtg. geotextilt ezekre is terítsünk a fólia beillesztése előtt! Fa anyagú, vagy nem fagyálló szegélyelemeket a fólia alá nem javaslok, mert ezek időven tönkremennek és megsüllyed a perem.

Ha kész a fóliázott meder, jöhet a feltöltés….hamarosan. 😉