A hidegtűrő növények sem egyformán bírják a telet!
De erről egy kicsit később, először a telelő helyre pakolásról pár szót.
A művelet nem azzal kezdődik, hogy megfogjuk a növényt, vagy a ládát és megindulunk vele, hanem a telelő helyet kell alkalmassá tenni a növények elhelyezésére! Először is takarítsuk ki, ha lehet, akkor minden sarkot, eldugott helyet seperjünk ki. Ha burkolt helyiségről van szó, akár fel is moshatjuk, vagy magasnyomású mosóval átmoshatjuk. A növényes asztalokat, polcokat is poroljuk le, szedjük le a pókhálókat, az esetleges megbúvó rovarokat (poloskák, pókok, bodobácsok, egyes katicafélék). A növények tárolására szolgáló edényeket, ládákat is mossuk el, ügyeljünk az oldalukra és az aljukra is. A szabványos műanyag ládák alja merevítő bordákkal ellátott, ezek hajlataiban jól megbújnak akár a csigák is, vagy más kártevők áttelelő bábja.
Mielőtt bevisszük a növényeket, gondolkodjunk előre és 1-2 héttel a tervezett logisztikai akció előtt kezeljük le őket még a nyári helyen rovar- és gombaölős szerrel, hogy minél kevesebb kártevőt vigyünk be velük. A hígítási arány legyen kicsit hígabb, mint a szerek ajánlott keverési aránya. Érdemes a teljesen elszáradt leveleket, csapdákat levágni. Különös figyelemmel kell lenni a pajzstetvekre, mert ők egy kezelés után nem hullanak le. Leginkább a kürtvirágok szárain találhatjuk őket, apró kis barna dudorként.
A még le nem szedett virágszárakat, magtokokat vágjuk le, főleg a harmatfüvekét, épp elég mag szóródott szét eddig a szabad ég alatt is. Mozgatásra biztos, hogy még többet szórunk el, ezért óvatosan vágjuk le őket és tegyük megfelelően nagy zacskóba az egész virágszárat. Majd kiperegnek a magok. A kürtvirágok magjainak nagy része már beérett, ezeket is szedjük le és száraz tasakban tároljuk, ráérünk kibontani egy nyugalmas délután, vagy este.
A légycsapókkal nem sok dolgunk van, pár levél már leszárad ilyenkorra, de ez gondot nem jelent.
Egyébként ők bírják legkevésbé a kemény telet. -5 fok alatt már veszély fenyegeti őket. A kürtvirágok -5 és -7 fok körül még nem sérülnek. A télálló harmatfüvek pedig akár meg is fagyhatnak. Nyilván egy 2-3 hetes -15 fok már károsíthatja őket is, ezért már jó előre gondoljunk a vészhelyzetre is! Tartós hideg esetén jól jön egy fűtetlen, de fagymentes melléképület, pince, garázs. Ha van egy kis ablak a helyiségen, az nagyon jól jön! Az első fagyok beálltával már nem tocsogjanak a növények, csak épp nedves legyen alattuk a tőzeg, épp ezért érdemes naponta rájuk nézni, nehogy kiszáradjanak. A harmatfüvek telelőrügybe állás után vizet szinte nem is vesznek fel, gyökerük is alig marad, ezért náluk is csak épp nedvesen tartsuk a tőzeget. Ha élő tőzegmohában vannak, akkor a mohát is tartsuk nedvesen, lassabban szárad, mint a tőzeges talaj.
Ha a téli időszakban, vagy március előtt szép napos idő van tartósan, akkor se kezdjük el a jelentősebb locsolást, hanem figyeljük a növényeket, mikor kezdenek hajtani. Nem a hőmérsékletre fognak beindulni, hanem a napos órák számának növekedésével.
Fontos még a telelő helyiség szellőzése! Naponta szellőztessünk, vagy napelemes ventilátort üzemeljünk be, különben bepenészedhetnek a sűrűre pakolt növények tövei, talaja, rizómái.
Ha mindezekre figyelünk, tavasszal az összes növényünk vidáman kihajt majd.