Bejelentkezés

Login to your account

Username *
Password *
Emlékezzen rám

Magyarországi Nemzeti Parkok:

 


 

 

Aggteleki Nemzeti Park

Igazgatóság:

 H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.

 +36 48-503-000

 info.anp@t-online.hu

 web: www.anp.hu

 

Alapítás éve: 1985

Igazgatóság működési területe: 433 739 ha

Nemzeti park területe: 20 183,67 ha

 

Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör – Tornai- karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között 1985-ben.

Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén, a Szalonna-Rudabányai-hegység területén található Martonyi községtől kb. 3,5 km-re Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom, mely a nemzeti park területén, a Szádvár mellett a legjelentősebb középkori épület, országos jelentőségű műemlék. A Szögliget melletti Szádvár elhelyezkedésével, környezetével kedvelt célpont a látogatók számára, mivel a várromhoz tanösvény vezet, valamint a látvány is csodálatos.

A nemzeti park területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben, a Szlovák-karszt barlangjaival együtt, felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A földtani értelemben egy egységet képező, ám az államhatárral kettéválasztott területen jelenleg számos különböző keletkezésű és változatos formakincsű barlang található (jelenleg látogathatóak: Meteor-, Vass Imre-, Kossuth-, Béke-, Rákóczi-barlang). A karsztvidék legjelentősebb képviselője, a Baradla-barlang, melynek barlangrendszere és vízgyűjtő területe (mint kiemelt jelentőségű földalatti vizes élőhely) 2001-ben került a Ramsari Egyezmény hatálya alá, amelyben az Igazgatóság szervezésében az 1 órás könnyű sétatúrától, a 6-7 órás kalandtúráig kedvükre választhatnak az érdeklődők. Emellett méretei, akusztikája, kiépítettsége lehetővé teszi koncertek megrendezését.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-hegy védetté nyilvánításával. Továbbá 2006-ban a Zempléni Tájegység is az ANPI működési területéhez kerül. Ma az országban itt található az egyetlen olyan terület –Bodrogzug -, amelyet rendszeresen elönt a víz. Természeti értékei, háborítatlansága mellett, részben ezért került fel 1989-ben, fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára. A területen vízitúrázni csak engedély birtokában lehet.

Minden további információ a nemzeti park felszín alatti és feletti természeti látnivalóiról, tanösvényeiről, kulturális értékeiről, illetve szálláshelyekről, rendezvényekről, táborokról az Igazgatóság honlapja igyekszik naprakész tájékoztatást nyújtani. (www.anp.hu)

 


 

 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Igazgatóság:

Hivatalos név:
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Rövidített neve: BfNPI

Székhelye: 8229 Csopak, Kossuth u. 16. | Megközelítés: GPS: 46.97627,17.92853
Levelezési cím: 8229 Csopak, Pf. 23.
Telefon: +36 87 555 260
Fax: +36 87 555 261
E-mail: bfnp@bfnp.hu
Honlap: bfnp.hu

Ügyfélfogadás: H-Cs: 7:30-16:00 | P: 7:30-13:30 

 

Alapítás éve: 1997

Igazgatóság működési területe: 1 013 850 ha

Nemzeti park területe: 57 019 ha

 

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.

Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget – kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként – 2003-ban Európa Diplomás területté vált.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Veszprém és Zala megyékre, a Kis-Balaton védett természeti terület Somogy megyébe átnyúló néhány részére, valamint 2004. év elejétől a Balatoni Üdülőkörzet Somogy megyei területeire terjed ki, mintegy 1 millió hektár nagyságban. A nemzeti parkon kívül az igazgatóság működési területéhez tartozik számos további országos védelem alatt álló természeti terület: 3 tájvédelmi körzet (a Magas-bakonyi TK, a Somló TK és a Mura-menti TK), 27 természetvédelmi terület, valamint ex lege védett területek, illetve értékek (források, lápok, barlangok, víznyelők, kunhalmok, földvárak).

A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani.

A Bakony–Balaton Geopark – melynek területe részben a nemzeti parkban található – az itt fellelhető földtani, természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását, társadalmi jelentőségük tudatosítását tűzi ki célul. A geopark 2012-ben vált teljes jogú tagjává az Európai Geopark Hálózatnak és egyúttal az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózatnak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja a nemzeti park területének bemutatása mellett az igazgatósághoz tartozó bemutatóhelyekről, szálláshelyekről, túrázási lehetőségekről és a terület tanösvényeiről igyekszik tájékoztatást nyújtani. A nemzeti park honlapján ismertetett nyílt túrák, rendezvények, kiadványok, erdei iskola programok, táborok is ennek a varázslatos világnak az értő és szerető megismerésében segítenek.

 


 

 

 

Bükki Nemzeti Park

Igazgatóság:

Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6.

Tel: 36/411-581

Fax: 36/412-791

Email: titkarsag@bnpi.hu

Honlap: www.bnpi.hu

 

Ügyfélfogadás munkaidőben:

H-CS: 7:30 - 16:00

P: 7:30 - 13:30

Telefonon történő időpont-egyeztetés ajánlott!

 

Alapítás éve: 1977

Igazgatóság működési területe: 884 736 ha

Nemzeti park területe: 43 169 ha

 

A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába.

A Bükk hazánk átlagmagasságát tekintve legmagasabb hegységünk, mészkő ormai meghaladják a 800-900 m-es magasságot. Meredek ormai, a „Kövek vonulata”, mély szurdokvölgyei, a Bükk-fennsík karsztos felszíne, hegyi rétjei, változatos élőhelyi feltételeket biztosítanak az itt megtelepedett növény- és állatvilág számára. Több endemikus, reliktum, a hazai és nemzetközi viszonylatban ritka faj ismert a Bükkben. A karsztos hegység kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, a hazai ismert barlangoknak több, mint egynegyede itt található. A hegység forrásbarlangjai az ősember lakóhelyei voltak. A magaslatokon a sáncok, földvárak maradványai, várromok, máshol kolostorromok emlékeztetnek arra, hogy a hegységnek mindig jelentős szerepe volt a történelmi korokban.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látja el (az alapítása óta többször módosított működési területén), jelenleg Nógrád-, Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Sajó-folyótól nyugatra eső része) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek természetvédelmi fenntartási, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezményben előírt feladatait.

Nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet és 14 országos jelentőségű természetvédelmi terület tartozik a felügyelete alá. Közöttük Kulturális Világörökség helyszín, mint a Hollókői Tájvédelmi Körzet, illetve az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület pedig Európa Diplomával kitüntetett terület. A világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, a Novohrad-Nógrád Geopark több tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet érint. A 28 szlovák és 63 magyar oldali település területét érintő geopark célja a földtani örökség, a vidék természeti és kulturális örökségének, hagyományainak megőrzése, bemutatása.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját honlapján részletes tájékoztatást nyújt a természetvédelmi tevékenységéréről, az egyes védett területekről, az ott található természeti- és kulturális értékekről, a látogatás feltételeiről, a bemutatóhelyekről, szálláshelyekről, tanösvényekről.

 


 

 

Duna-Dráva Nemzeti Park

Igazgatóság:

7625 Pécs, Tettye tér 9.
Postacím: 7602 Pécs, Pf. 312.
Telefon: 72/517-200 
Fax: 72/517-229 
Email: dunadrava@ddnp.kvvm.hu - zoldpontpecs@ddnp.kvvm.hu

Honlap: http://www.ddnp.hu/

 

Alapítás éve: 1996

Igazgatóság működési területe: 1 284 741 ha

Nemzeti park területe: 49 752 ha

 

A Duna-Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó mentén, közel 50.000 hektár területen húzódik. A folyókat övező tájak képét a víz munkája alakította ki. Az ártéri területeken rendkívül változatos élőhelyek találhatóak, sok védett és ritka növény- és állatfajjal. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe a két nagy folyón kívül egész Dél-Dunántúlra kiterjed, magába foglalva öt tájvédelmi körzetet és 19 természetvédelmi területet. A védett területek nagy része egyúttal az EU ökológiai hálózata, a NATURA2000 részét képezi.

A Nemzeti Park tájegységei

Gemenc

A Duna-menti Sárköz területén található Gemenc ártéri növényvilágának meghatározó társulásai a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők. Állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a kerecsensólyom. Gemenc híres a kiváló gímszarvas és vaddisznó állományairól. Területét átszövik a „fokok”, melyek részben természetes, keskeny csatornák. Ezeken keresztül biztosították hajdan a belső területek elárasztását, mely az erdő és az ott élő gazdálkodók megélhetését segítette.

Béda-Karapancsa

A Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek.

Dráva

A Dráva és mellékfolyóinak árterét, valamint a holtágakat galériaerdők kísérik. A folyó halfaunája rendkívül gazdag, ritka fajok is előfordulnak. A Dráva homok- és kavicspadjainak kiemelkedő jelentőségük van, hiszen ezek a part mentén élő madarak kedvelt tartózkodási és költési helyei. A lefűzött morotvák nádasaiban népes szürkegém, bakcsó, kis kócsag telepek húzódnak meg. A dús lombú erdőkben fekete gólyák, rétisasok fészkelnek.

A természeti értékek megismerését, az érintetlen vadon élményének átélését a bemutatóközpontok és a változatos, élményt adó programok segítik a gyalogtúráktól a kenutúrákon át a barlangi kalandtúrákig.

 


 

 

Duna–Ipoly Nemzeti Park

Igazgatóság:

1121 Budapest, Költő u. 21.

Postacím: 1525 Budapest, Pf. 86.

Számlázási cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy

Tel.: +36 1/391 4610

Fax: +36 1/200 1168

E-mail: dinpi@dinpi.hu

Web: http://www.dunaipoly.hu/

 

Alapítás éve: 1997

Igazgatóság működési területe: 1 354 742 ha

Nemzeti park területe: 60 314 ha

 

Hazánk sorrendben kilencedikként megalapított nemzeti parkja talán az egyik legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínűségében négy tájegységünk, a Pilis–Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé.

A nemzeti park e sajátos szépségű hegyvidéki erdők és folyó menti élőhelyek természeti értékeit hivatott megőrizni. A Duna–Ipoly Nemzeti Park hazánk központi térségében, Budapesttől északra terül el, s több helyen érintkezik a magyar–szlovák határral. A nemzeti park egyes részterületei már a főváros közvetlen szomszédságában találhatók. A védett terület alapját az 1978-ban kialakított tájvédelmi körzetek (Pilisi Tájvédelmi Körzet, Börzsönyi Tájvédelmi Körzet) képezték, kiegészítve további értékes és jelentős kiterjedésű tájrészletekkel.

A nemzeti park az EU természetmegőrzési és madárvédelmi hálózatának, az ún. Natura 2000 hálózatnak is része. A főváros közvetlen szomszédságában lévő Pilisi Tájvédelmi Körzetet, fajgazdagságát és a térségben megvalósuló környezeti nevelési munkát elismerve, 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. Az Ipoly-völgy szakasza a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében szereplő Ramsari terület. Részt veszünk a Kárpátok Védett Területeinek Hálózatában és a Duna menti védett természeti területeket összefogó DANUBEPARKS munkájában is.

A természetvédelemben kiemelten fontosnak tartjuk az oktatást, szemléletformálást. Természetismereti táborokat szervezünk, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken színes programokkal, vezetett túrákkal várjuk az érdeklődő természetbarátokat.

 


 

 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Igazgatóság:

 

Levelezési cím: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.

Tel.: 99/537-620, 537-622; Fax: 99/537-621

Központi e-mail: fhnp@fhnp.kvvm.hu

Ügyfélkapcsolati vezető: Dr. Huiber Tibor

Ügyfélkapcsolati vezető elérhetősége:

Telefon: 99/537-620

Fax: 99/537-621

E-mail: fhnp@fhnp.kvvm.hu

Hivatali idő:

HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: 8:00 -16:30

PÉNTEK: 8:00-14:00

Web: http://www.ferto-hansag.hu/

 

Alapítás éve: 1991

Igazgatóság működési területe: 409 521 ha

Nemzeti park területe: 23 865 ha

 

A Fertő-Hanság Nemzeti Park teljes területe 23 731 ha, amelynek Fertő táji része – 1977-től tájvédelmi körzet, 1979-től az UNESCO Bioszféra Rezervátum hálózatának tagja, 1989 óta pedig mint jelentős vizes élőhely, az ún. Ramsari-területek között is szerepel –, 1991-ben nyerte el a nemzeti park rangot. A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye. Ezek az Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát.

A nemzeti park mozaikos szerkezetű. Főbb területei a Fertő-táj, a Hanság a Tóközzel, valamint a Répce mente.

A mintegy 309 négyzetkilométeres kiterjedésű Fertő az eurázsiai sós sztyepptavak legnyugatibb tagja; magyar oldalának jelentős része nádas mocsár. A tavon és a tó nádas mocsarában, a Fertőzug szikes tavain, valamint a környező vizenyős mocsár- és lápréteken vízi gerinctelenek, halak, kétéltűek, madarak páratlan fajgazdagsága figyelhető meg.

1994 tavaszán az osztrák és a magyar nemzeti park területeinek összekapcsolásával létrejött hazánk első határon átnyúló nemzeti parkja. A védett területek megőrzése azóta a két ország természetvédelmi szakembereinek együttműködésében valósul meg. A védelem nemcsak a káros emberi tevékenység megszüntetésével éri el célját. A pusztán megőrző jellegű természetvédelemmel ellentétben a nemzeti park különböző élőhely-rekonstrukciós intézkedésekkel (irányított legeltetés, kaszálás, nádvágás) biztosítja, illetve javítja az élőhelyek minőségét.

A nemzeti park emellett a természetbarát pihenést, művelődést is lehetővé teszi. Az érdeklődő természetbarátok a Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapján kaphatnak tájékoztatást a nemzeti parkhoz tartozó területekkel, bemutatóhelyekkel, szálláshelyekkel, tanösvényekkel kapcsolatban. A nemzeti park által szervezett túrák, rendezvények, erdei iskolai programok, nyári táborok mind lehetővé teszik ennek a csodálatos vidéknek e közelebbi megismerését.

 


 

 

Hortobágyi Nemzeti Park

Igazgatóság:

 

4024 Debrecen, Sumen u. 2., vagy 4002 Pf. 216
Tel: (06 52) 529-920
Mobil: (06 30) 383 1612
Fax: (06 52) 529-940- Titkárság
E-mail: hnp@hnp.hu

Web: http://www.hnp.hu/
Ügyfélfogadás: Csütörtök 8.00-12.00, 13.00-16.00

 

Alapítás éve: 1973

Igazgatóság működési területe: 1 747 744 ha

Nemzeti park területe: 80 135 ha

 

A nemzeti park területe (80.135 hektár) a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába. Hazánk első, 1973-ban alapított, egyben a legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának létrehozásához egy, a többek között Konrad Lorenz által támogatott nemzetközi összefogás is hozzájárult.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez további 4 Tájvédelmi körzet is hozzátartozik, s 3 megyényi működési területén 6 tájegységi körzetre osztva látja el természetvédelmi feladatait. Vizes élőhelyei nemzetközi védelmét, köztük a Hortobágyi-halastó, az Egyek-pusztakócsi és Kunkápolnási mocsárvilág, valamint a Tisza-tó vízfelületeit közel 23 000 ha-os területen a Ramsari Egyezmény is óvja (1979). A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által elsősorban legeltetéssel hasznosított kultúrtáj, mely az ember és a természet „hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája”, s mint ilyen UNESCO kulturális világörökségi helyszín (1999).

Mint „Magyarország legjobb élő hagyományokat ápoló desztinációja”, Kiváló Európai Desztináció (ÉDEN 2008) nemzetközileg is elismert pásztorkultúráját mai napig őrzi. 2011-ben a nemzeti park mintegy 10 ezer hektáros területén jelölték ki Európa harmadik ”nemzetközi csillagoségbolt-parkját”, mely a természetes éjszakai környezet megóvásával a fényszennyezésmentes égbolt látványát és az éjszakai élővilág értékeinek bemutatását hivatott szolgálni.

A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani.

Az Igazgatóság arra törekszik, hogy természeti és kultúrtörténeti értékeit megőrizze, bemutassa, egyben ennek társadalmi jelentősége tudatosítása érdekében létesítményeket üzemeltessen.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapja és látogatóközpontja a nemzeti park területének bemutatása mellett az igazgatósághoz tartozó bemutató- és szálláshelyekről, túrázási lehetőségekről, a terület tanösvényeiről nyújt tájékoztatást. Az egész évet felölelő nyílt túrák, rendezvények, kiadványok, erdei iskola programok, táborok segítik az országimázs részét képező értékek, sajátos hungarikumunk megismertetését.

 


 

 

Kiskunsági Nemzeti Park

Igazgatóság:

6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.

Központi telefon: 76/482-611

 

Fax: 76/481-074

e-mail: titkarsag@knp.hu

 

Szegedi Területi Iroda

6724 Szeged, Föltámadás u. 29.

Telefon/fax: 62/498-058

e-mail: knpi@t-online.hu

Web: http://knp.nemzetipark.gov.hu/

 

Alapítás éve: 1975

Igazgatóság működési területe: 1 005 315 ha

Nemzeti park területe: 50 523 ha

 

1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll. Kiterjedése 50523 hektár. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása.

Kiemelkedő természeti értékeinek nemzetközi elismeréseképpen a KNP területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá az alábbi területek tartoznak: a Felső Kiskunsági tavak és puszták, az izsáki Kolon-tó, a Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Csongrád-bokrosi Sós-tó.

A természetvédelem oltalma alatt áll még három tájvédelmi körzet, 18 természetvédelmi terület is. A nemzeti parki és más védett területekkel részben azonos, de annál kb. háromszor nagyobb, mintegy 180 ezer hektár kiterjedésű Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzését szolgálják.

A változatos élőhelyek sokasága jellemzi a Duna-Tisza köze síkvidéki táját. A Tisza mentén a holtágak, az ártéri erdők, az egykori kubikok és fokok, a Homokhátságon a szélfújta homokbuckások nyílt homoki gyepjei, borókás nyáras erdői, a Turjándikék vízjárta gyepjei, kocsányos-tölgyes erdősztyeppjei, a szikes tavak és szikes puszták és a ma is élő tanyavilág csak a türelmes embereknek mutatja meg igazi titkait.

 


 

 

Körös-Maros Nemzeti Park

Igazgatóság:

5541 Szarvas, Pf.: 72.

5540 Szarvas, Anna-liget 1.

 GPS-koordináták:
46º 51’29.39” É
20º 31’ 31.57” K

Telefon: (+36-66) 313-855  (+36-66) 313-855     

Fax:       (+36- 66) 311-658

Mobil:     (+36-30) 3032-589
E-mail: kmnp@kmnp.hu

Web: http://www.kmnp.hu/

Ügyfélfogadás rendje: Hétfő-csütörtök: 8.00-16.30
                                            Péntek: 8.00-14.00

 

Alapítás éve: 1997

Igazgatóság működési területe: 799 873 ha

Nemzeti park területe: 51 333,37 ha

 

Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit – például az erdélyi héricset, a túzokot, vagy a védett területek közül a Kardoskúti Fehér-tavat. Szinte ezzel egy időben, már a 70-es években felvetődött egy Körösvidéki Nemzeti Park gondolata, de csak 1994. májusában állt fel, szarvasi székhellyel a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság. Az ezt követő másfél év munkájának eredményeként elkészült a Nemzeti Park megvalósítási koncepciója, amely alapján 1997. január 16-i időponttal megalakult az ország hetedik nemzeti parkjaként, a Körös-Maros Nemzeti Park.

A Körös-Maros Nemzeti Park teljes területe 52.125 hektár, melyből mintegy 6.419 hektár tartozik a fokozattan védett kategóriába, 61 hektár erdőrezervátum és 5.486 hektár a nemzetközi jelentőségű vadvizek körébe tartozik, a Ramsari-egyezmény védelmét élvezi.

A nemzeti park 13 mozaikból áll, ahol az egyes területrészek az ősi táj töredékekben fennmaradt, jellemző élőhelyeinek, folyóinak, mocsarainak és pusztáinak egy-egy darabját hivatott megőrizni az utókor számára.

A Körösök és a Maros ártéri erdői, gyepjei, a holtágak vízivilága alkotja az értékek egyik fő csoportját. A csendes vizek lakói között megtaláljuk a fokozottan védett vidrát, az állandó fészkelő madarak között a fekete gólyát, a rétisast és a barna kányát.

A másik kiemelt élőhely együttes a nagy kiterjedésű pusztákhoz kötődik, ahol a sziki mocsaraktól a sziki tölgyesekig számos ritka társulás fordul elő. A növények közül a volgamenti hérics, a bókoló zsálya és a földbentermő here hazánkban csak a Körös-Maros Nemzeti Parkban él, de botanikai különlegességnek számít az ország legnagyobb vetővirág és őszi csillagvirág állománya, melyek az előző fajokkal együtt szintén jégkorszaki maradványfajnak számít.

A növények mellett természetesen az állatok között is nem egy ritkaság megtalálható, a nyelesszemű légy vagy a dobozi pikkelyes csiga csak itt fordul elő, de a bánáti csiga, a nagy szikibagoly, a magyar tavaszi fésűsbagoly és a sztyepplepke legerősebb hazai állományai is itt találhatók. A nemzeti park madárvilága nemzetközi jelentőségű, számos fészkelő faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse, kanalasgém) és őszi-tavaszi vonuló (daru, partimadarak, vadlibák) faj tartozik ebbe a csoportba. Külön kell megemlíteni Európa legnagyobb szárazföldi madárfaját a túzokot, amely a nemzeti park címermadara.

 


 

 

Őrségi Nemzeti Park

Igazgatóság:

H-9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A
Tel.: +36/94 548-036, +36/94 548-034
Fax: +36/94 428-791
Email: orseginp@onp.kvvm.hu

Web: http://www.orseginemzetipark.hu/

 

Alapítás éve: 2002

Igazgatóság működési területe: 334 933 ha

Nemzeti park területe: 44 048 ha

 

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

Az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.

E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Őrségi Nemzeti Park ügyel, melyet 2002. március 1-én hoztak létre hazánk tizedik nemzeti parkjaként.

Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 hektáron, melyből 3086 hektár fokozottan védett. A nemzeti park egésze európai uniós közösségi védelem alatt álló Natura 2000–es terület.

A térség legnagyobb vízfolyása a Rába folyó. A Sárvárig terjedő szakasza Magyarország egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyóvize. Különleges értékeinek megőrzése érdekében 2006. szeptember 29-én felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére alapított Ramsari egyezmény listájára.

A szerek világának autentikus helyszínén, Szalafő- Pityerszeren található az Őrségi Népi Műemlékegyüttes. Három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

Igazgatóságunk honlapja bemutatja a nemzeti park területét, a bemutató- és látogatóhelyeket, a szálláshelyeket, a tanösvényeket, a túrázási lehetőségeket, valamint tájékoztatást nyújt az aktuális programokról.

E térség 2007-ben méltán nyerte el a Kiváló Európai Célterület címet, és tájegységenként az ide látogatók véleménye alapján Magyarország hét csodája közé is sorolták.