Bejelentkezés

Login to your account

Username *
Password *
Emlékezzen rám

 

 Növényes florárium készítése - lépésről lépésre.

 2016-ban összeállított rovaremésztő növényes florárium. (Készítette: Kardos György)

 

Hízókás biotóp florárium a Szegedi Tudományegyetem Fűvészkertjében (készült 2018-ban, Czuppon Bálint - Kardos György)

 

 

 

Mérsékelt övi rovaremésztő növényes florárium a Szegedi Tudományegyetem Fűvészkertjében (készült 2018-ban, Czuppon Bálint - Kardos György)

 

Időről-időre kapunk kérdéseket florárium építéssel kapcsolatban, így szeretnénk segíteni ebben a témában. Általános alapelveket írunk le, mert annyiféle megoldás és igény van, hogy lehetetlenség teljesen pontos útmutatót adni, akárcsak egy akvárium esetében.

Igények és ízlések kérdése ez is.

 

1. A florárium, mint fogalom meghatározása

A florárium (nevéből adódóan: flora - növény, virág) egy olyan üveglapokkal határolt kis tér, amelyben a természet egy részét modellezzük le, mutatjuk be. Többnyire csak növények és egyéb dekorációs terepelemek segítségével próbáljuk megalkotni a természet valamely jellemző részletét.

 

2. A florárium elrendezése

A florárium lehet nyitott, zárt, vagy részlegesen nyitható. Elrendezése lehet horizontális (vízszintes) vagy vertikális (függőleges).

 

A vízszintes elrendezéssel egy sík vagy dombos tájrészletet (terepet) mutatunk be. Ebbe az esetben dekorációs elemként köveket, kidőlt fatörzseket, faágakat használunk leginkább. 

my G@Rdening frenzY: PLANTED TANK & TERRARIUM | Carnivorous plants  terrarium, Terrarium plants, Plants

 

A függőleges elrendezés többnyire hegyoldalakat, lombkorona szintet modellez. Ebben az esetben nem ritka az épített háttérfal és a függőleges fatörzsek, faágak sűrű beépítettsége. Leginkább epifita (fán lakó) növények bemutatására szolgál, akár vízeséssel, esőztető rendszerrel egybeépítve működtetve.

 Crosspost from r/terrariums: My micro-mini orchid terrarium. : orchids

 

3. A florárium típusa

 

Biotóp florárium

Mivel a természet egy részletét akarjuk bemutatni, így adódik annak az igénye, hogy teljesen élethű elrendezést és tájjelleget kövessünk. Ehhez ismernünk kell a kiválasztott élettérbe előforduló anyagokat és növényfajokat. A természettel teljesen egyező összeállítást biotóp-nak nevezzük. Az ilyen florárium berendezése sok odafigyelést, kutatást és szakértelmet igényel, nem ritkán speciális technikai megoldásokat és gépesítést. Az elkészítéshez kutatómunka, esetleg helyszíni növénylista készítés, fotódokumentáció, esetleg a helyszínről gyűjtött dekorációs elemek szükségesek, valamint csak nem védett növények gyűjthetők a helyszínről.

Akvaguru - MENÜ > DIZÁJN és BIOTÓP > Wabi kusa - florárium japán módra 

 

Tematikus florárium

Az ilyen floráriumban egy kitalált témára fűzzük fel a berendezési ötletet növényösszeállítás és dekorációs témában is. Itt nem lényeg az, hogy tökéletesen megfeleljen egy valós élőhelynek a beállítás, hanem a téma mentén válogatjuk össze a növényfajokat, attól eltekintve, hogy pl. akár más földrészen élnek egyes fajok. Ilyen floráriumokban láthatunk orchideákat, broméliákat, rovaremésztő növényeket, de pl. egy kaktuszos terepasztal is tartozhat ide.

Álomszép florárium díszíti az iskola auláját | Balkonada 

 

Vegyes florárium

Ebben az esetben semmilyen kötöttséget nem találunk a növények, illetve tereptárgyak kiválasztásánál, bármi elfér egymás mellett, ami az alkotónak tetszik. Sajnos az ilyen floráriumoknál gyakran eklektikus növényválasztásokkal is találkozunk, az esztétikai érzéket is gyakran keresni kell, a leggyakrabban ebben í típusban következnek be "katasztrófák", pl. növényfajok pusztulása. Tipikus példa, hogy mérsékelt övi növényeket ültetnek trópusiak mellé és csak az egyik élőhely körülményeit biztosítják, így a másfajta igényű növények idővel elpusztulnak.

 

 

 

Paludárium

Az akvárium és a florárium közös szerelemgyereke a paludárium. Az alsó egy negyed részben halas akvárium van kialakítva, amihez csatlakozik a floráriumi rész. Nem ritkán egy kis sekély parti zóna is készül mocsári növényekkel. Igen szép, de sok gyakorlatot igénylő megoldásról van szó. Képben kell lenni az akvarisztikában és a florárium építésben is, néha bonyolult technikai megoldásokat és eszközöket kell alkalmazni, hogy hosszú távon is működőképes maradjon. Többféle felépítményi megoldása van, legtöbbször csak az akvárium térfogatát használja ki, máskor egy terrárium alsó, körben üvegezett részében van az akváriumi rész, de előfordul olyan elrendezés is, amikor laposabb akváriumból kiemelkedő felépítményen helyezkednek el a növények, mint egy szigeten.

 

 

 

 

"Nem florárium"

Gyakran látni akváriumban elhelyezett cserepes növényeket. Na az ilyeneket nem nevezzük floráriumnak! 

 

 

4. A florárium anyaga, alakja, mérete

Többnyire normál síküvegből készülnek. A legtöbbször egy kiszuperált akváriumot használnak, amelynek az üvegvastagsága 4-5 mm, méretük 15-60 liter körüli.

A normál síküveg kékes-zöldes árnyalatú, de lehet kapni opti-white (fehér) üvegből készült akváriumokat is, ezeket az akvakertészek (aquascaping) használják, nagyon tiszta üveg, nincs színtorzítása, viszont árban a magasabb kategóriába tartozik.

 Extraclear, OptiWhite (vasmentes) üveg 

A normál (zöld) és az opti-white üveg közötti különbség.

 

Alak, forma

Akvarista boltokban többféle méretű és alakú (oldalarányú) akváriumok kaphatók, akár beépített világítást is tartalmazó tetővel. (A világításról később lesz szó!)

Szintén lehet terráriumot is vásárolni, amelynek nyitható vagy elhúzható ajtói vannak, valamelyik oldalán pedig szellőző sávokat is elhelyeznek. Az íves falú akváriumok is használhatók, florárium esetén nem lesz gond az íves felület miatti torzulással.

Sokan használnak nagyobb palackokat, gömb akváriumot, vázákat. Kis odafigyeléssel és praktikákkal ezek is használhatók.

 Exo Terra X-Tall Terrarium - Large - 36" x 18" x 36" | DYNO.CA

Az florárium alakját a kiválasztott téma határozza meg. A fent említettek szerint vízszintes elrendezésűt válasszunk "normál" tereprészlet bemutatása esetén. Ha egy vízesés falát vagy egy orchideákkal telenőtt lombkoronát akarunk utánozni, akkor a függőleges elrendezést válasszuk. Függőleges akvárium nem igazán létezik, itt a terrárium lesz a jobb megoldás elől eltolható vagy kinyitható ajtókkal.

 

Méret

Az, hogy mekkora floráriumot érdemes építeni, mindenképp az határozza meg, hogy mekkora helyünk van, akár egy asztal/szekrény lapjának mérete lehet ilyenkor mérvadó. Érdemes lemért méretekkel menni vásárolni, hogy ne érjen majd meglepetés, hogy nem fér el az adott helyen. Legvégső esetben méretre is lehet gyártatni a megfelelő céggel a floráriumot. A legprofibb cégeknél alsó szekrénnyel együtt is meg lehet vásárolni az egészet, mintegy komplett bútordarabot.

Tartsuk szem előtt, hogy a beültetett növények valószínűleg nőni fognak, egyesek majd szaporodnak is, így egy bizonyos méret alá ne menjünk, mert nehezen fenntartható hosszú távon. A nagy méretű florárium is felesleges, ha csak pár db kisebb növésű növényt tudunk beültetni. Kezdésnek válasszunk 20-40 literes űrtartalmú akváriumot/terráriumot.

 

5. Előkészületek

Az első és legfontosabb, hogy minden eszköz, tereptárgy, dizájn elem és növény elérhető közelségben legyen. Nincs annál bosszantóbb, ha valamit elfelejtettünk megvenni, megtisztítani, vagy kint felejtettünk valahol. Épp ezért mielőtt nekiállunk összerakni a floráriumot készítsünk listát az elképzeléseink alapján. Időt és idegszálakat spórolunk vele!

Lehetőség szerint minden alkotórész tiszta legyen, a növények kártevőktől, fertőzéstől mentesek! Amennyiben a növény beteg, úgy ne ültessük be, csak hagyjuk majd ki a helyét, amík lekezeljük és tünetmentes lesz.

Az akváriumot / terráriumot takarítsuk meg. Lehetőleg bio tisztítószereket használjunk és utána alaposan öblítsük át kívül-belül csapvízzel. Érdemes áttörölni kívül, belül, nehogy foltosan rászáradjon a vízkő.

Szintén tisztítsunk meg minden beépítendő tereptárgyat, köveket faágakat. Ne használjunk korhadó, penészes, vagy rovar- vagy gombafertőzött fa részeket! 

Az akváriumot / floráriumot tegyük egy stabil asztalra, vagy szekrényre, alátétnek használhatunk egy törölközőt, padlószőnyeg darabot, habalátétes pvc-t, vagy egy 2 centis hungarocell lemezt is. Ha van rá lehetőség, akkor a végleges helyén rendezzük be a floráriumot, mert a nagyobb méretűek igencsak nehezek lesznek, mire elkészülnek! A végleges helyükön is érdemes egy alátétet alá tenni, nehogy elrepedjen az alsó üveg egy felületi egyenetlenség, vagy egy alákerül kis kavics miatt.

A florárium építés idejére engedjük ki a kutyát, macskát, különben csak zavarnak majd, esetleg leborítanak valamit, vagy kiborítanak. 

A tényleges munka megkezdése előtt a legfontosabb, hogy kapcsold be a kedvenc zenédet!

 

6. Alap kellékek

A továbbiakban a rovaremésztő növények igényeihez szükséges / használható anyagokat fogjuk részletezni.

Vízellátás - alagcsövezés

A jó talajszerkezethez meg kell oldani a talaj folyamatos és egyenletes nedvesítését. Ehhez egy bizonyos florárium méret felett érdemes alagcsöves öntözőrendszert kialakítani a talajban. 20*30 centi alapterületig ezt nem feltétlenül kell beépíteni, mert felülről öntözéssel még megoldható a talajnedvesítés. A legjobb anyag a villanyszerelési gégecső, jól használható, hajlítható és nem is túl drága. Érdemes legalább 20 mm átmérőjűt venni, de a 32 mm-es sem vastag még. Vásárlás előtt mérjük le az akváriumot. A cső hossz= hosszabbik oldal x 3 + a rövidebbik oldal x 2 + a magasság x 1,5. Így biztos, hogy nem veszünk rövidebbet a kelleténél. Használat előtt perforálni kell a csövet. Ezt megtehetjük forrasztópákával, vagy 3 mm széles csiszolókorongos sarokköszörűvel (flex) is. Utóbbival haladósabb a bevágásokat elkészíteni, elég 10 centinként egy 5 centi hosszú vágás legalább a cső két átellenes oldalán, hosszában. 

A csövet alulra betekerjük úgy, hogy a széleknél maradjon legalább 3 centi hely, ne érjen a cső az üveghez, mer csúnyán néz majd ki, ha látszik. Így hosszában 2 sorban lesz a cső, de szélesebb alapterületnél még középre is visszafordulhat a cső, mint egy elnyújtott csigavonal. Önmagában nem fog a cső megállni, érdemes dekorációs ragasztópisztoly segítségével a megfelelő helyre leragasztani. Az egyik hátsó sarokban (vagy ahol majd a tereptárgyak engedik) a csövet fel kell hajtani függőlegesen, itt lesz az öntözési lehetőség. Egyelőre hagyjuk hosszabbra, később majd levágjuk majdnem terepszintig és egy átlátszó szilikon csövet csatlakoztatunk bele, amely kevésbé fogja zavarni a florárium látványát.

 

 

7. Szivárgó réteg

A szivárgó réteg feladata, hogy tárolja a vizet és egyenletesen eloszlassa a talaj alatt. Ezt a közeget az alagcsövezés közé és felé tesszük.

Leginkább égetett agyaggolyót (keramzit) használunk. Kis floráriumokhoz a 0,4-0,8 cm, nagyobbakhoz a 0,8-1,2 cm méretű osztályozott agyaggolyót. A kereskedelemben szabályos golyó formájú osztályozott és szabálytalan, vegyes alakú ömlesztett kiszerelések kaphatók.

A keramzit agyagból készül, amelyet kiégetnek, így kissé megduzzad és a szerkezete porózussá válik. Semleges pH-jú, tápanyag mentes anyag. Drén rétegként, talajlazítóként és párologtató mulcs rétegként is használható, valamint hidrokulrúrás növénytermesztésben is használják.

 

 

Szabályos golyó- és vegyes alakú keramzit

 

Használat előtt érdemes beáztatni, átmosni az esetleges porréteg leöblítése miatt + mert a száraz agyaggolyó nagyon könnyű és a florárium első feltöltésekor a víz megemelheti az egész talajt.

Érdemes már ekkor kialakítani a terep jellemzőbb lejtéseit, a magasabb pontokon vastagabb agyaggolyó réteg felhalmozásával. 

A keramzit helyett használhatunk mészmentes osztályozott kavicsot, esetleg vulkáni kőzúzalékot is. Ezek nehezebbek az agyaggolyóknál, ezt figyelembe kell venni.

 

8. Dekorációs elemek

Minden továbbiakban beépített dolog, ami nem szivárgó és nem talaj szerepet tölt be, az dekorációs, esztétikai célból kerül elhelyezésre, beépítésre.

Itt a lehetőségek szinte korlátlanok méretben, formában, esztétikai szinten is. Amire ügyelnünk kell az a stabilitás és a súly! A kövek és nagyobb fatörzs darabok esetén fokozottan ügyelni kell arra a beépítéskor, hogy megfelelően feküdjön az aljzaton, ne billegjen, ne nyomja az üveget, a későbbiekben se mozogjon el. Ha több követ akarunk összeépíteni, akkor vagy flexibilis csemperagasztóval, vagy extra erő szilikon ragasztóval rögzítjük őket, de ha biztosra akarunk menni, akkor az Impa Super Ancora  speciális kő- és fa dekor ragasztót használjuk.  A fadarabokat átfúrhatjuk és műanyag fekete gyorskötözővel egyszerűen rögzíthetjük nem látható helyeken.

 Akvarista bolt kő- és fa dekor kínálata

Az elemek elhelyezésekor ügyeljünk a térhatásra, próbáljuk le asz összeállítási variációkat "szárazon", jelöljük be a rögzítési pontokat, készítsünk fotót a beállításokról, hogy a végleges összeépítéskor könnyebben összeállítsuk az építményt.

A fa elemeknél ügyeljünk arra, hogy ne legyen korhadt, penészes, gombás, ne legyen rovarjárta fa. Egyes frissen vágott nedves fák pár hét alatt bepenészedhetnek. A legjobbak az uszadékfák és az akvarista boltokban kapható faágak, gyökerek (Red Moor, Vasfa, mangrove), de egy jól kiszárított, kéregtől megtisztított szőlőtőke is látványos.

 

Kövek esetében lehetőleg vulkáni eredetű köveket válasszunk, mert ezekből szinte semmi, vagy csak kevés ásványi anyag oldódik ki. Mészkövet a mexikói hízókák esetében alkalmazhatunk, más növénynél hosszú távon lúgosítja a talajt.

A köveket tisztítsuk meg, öblítsük át, főleg a lyukacsos, porózus darabokat. Az összeragasztandó köveket ragasztás előtt meg kell szárítani. Itt is alkalmazható a szárazon történő összeállítás, hogy többféle variációt kipróbáljunk. Ehhez egy kartonlapra rajzoljuk fel a florárium méretét és ezen próbálgassuk a legmegfelelőbb beállítást, majd számozzuk be a darabokat és fotózzuk le.

Kő installáció összeállítás szárazon 

Összeállított kő és fa installáció

Igényes összeállítási ötleteket az akvakertész (aquascaping) oldalakon és fórumokon találhatunk. 

Ha lehetséges, akkor maradjunk a természetes dekorációs anyagoknál, ne használjunk "természetbe" nem illő anyagokat! 

 

9. Hátterek:

Többféle megoldással találkozunk ,amelyek eltakarják a florárium mögött látszó falat, bútort. A legtöbbször a beépített dekorációs anyagokkal érjük el a kívánt hatást, de sok esetben külön építeni kell egy megfelelő, "tájba" illő hátteret. Ebben a munkában jól jöhetnek azok az anyagok és technikák, amelyeket az akvaristák, vagy a terraristák használnak. Akár hőszigetelő anyagokból (eps lemez, pur hab, kókuszszövet) alakítjuk ki a felületeket, szem előtt kell tartanunk annak vízzáróvá tételét, valamint külső esztétikai megjelenését mindamellett, hogy állékony és merev marad. A hőszigetelő lapokat faragással vagy hőlégfúvós melegítéssel alakíthatjuk és formázhatjuk. Pur hab esetén többnyire a faragás a nyerő technika. A felületeket érdemes bevonni valamilyen üvegszövet hálóval, ez felületi merevséget ad. A hálót flexibilis csemperagasztóba ágyazzuk be, amely ne legyen vastagabb 1 centinél. A ragasztót színezhetjük por- vagy paszta- esetleg folyékony festékekkel, vagy utólagos festéssel is. A felület további lezárása lehet műgyanta réteg vagy moharéteg kialakítás is.

 

 

Egyszerűbb, gyorsabb, de drágább megoldás a méretre gyártott természethű műgyanta háttér, amely kőfelületeket utánoz, esetleg fagyökerekkel díszíthetik.

 

 

 

10. Talajréteg

 A szivárgó réteg tetejére kerül a talajréteg, amibe majd a növényeket ültetjük.

Általános jellemző a jó vízáteresztő képesség és a relatíve tápanyag mentesség. Emiatt az alkalmazott anyagok is szűk körbe tartoznak.

TŐZEG: a legáltalánosabban használt talaj alapanyag a litván mohatőzeg. Megfelelően savanyú talaj alacsony tápanyag tartalommal. Sajnos néha elég poros állagú szállítmányok is érkeznek, ezért érdemes kiszitálni a port, így egy kellően laza és szálas anyagot kapunk. 

 

PERLIT: semleges kémhatású és tápanyagmentes ásványi anyag. Duzzasztva kerül forgalomba, fehér színű, szemcsés anyag, ráadásul könnyű is. Sok vizet képes tárolni, a talajkeverékek nedvesség szabályozó alkotórésze. Apró (2-4 mm) és nagyobb szemcsés (4-6 mm) kiszerelésben lehet megvásárolni.

 

KÓKUSZ: tőzeg helyettesítő anyagként használják a nagyobb holland kertészetek, de mi is alkalmazhatjuk. Megújuló alapanyag, sajnos a pálmaolaj termesztés melléktermékeként ismerhetjük. Laza szálas anyag, amely szinte pH semleges. A forgalomba ma már az átmosott változata kerül, ebben elenyésző az ásványi só tartalom. Jól lazítja a porosabb tőzeget, de penészedésre hajlamos, ezért a szellőztetésre figyelni kell. A tőzeggel ellentétben nem igazán bomlok, vagyis nagyon lassan. Érdemes nagy szemű, úgynevezett kókusz-csipszet beszerezni, ez 0,5-1,2 cm méretű darabokra vágott anyag, főleg rencék és kancsókák talajába ajánlott keverni.

 

 

VERMIKULIT: nagyon könnyű szilikát-ásvány, amely importból jön az országba, itthon nem bányásszák (a perlittel ellentétben). Jó hőszigetelő képességű, könnyű anyag, kisebb és nagyobb szemcsés változatban kapható. Drágább, mint a perlit. PH-ja a bányászat helyétől függően változó, 7-9 közötti. Emellett a vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.

 

 KVARCHOMOK: igazából kvarckavicsként kellene említeni, ugyanis a kvarchomok tömörítő hatású apró szemcsés kivitelben. A jó kvarckavics 2-4 mm nagyságú, lehetőleg szabálytalan éles szélű elemekből álljon, ez nehezebben tömörödik, mint a gömbölyű szemcsés változata. Elvileg mészmentes anyag, de egy kis 20!-os ecettel vagy háztartási sósavval ez leellenőrizhető. Érdemes használat előtt esővízzel átmosni.

 

 

 AKVÁRIUM TALAJOK: akad olyan talajtípus, ami nem növénybeültetéshez használatos tápanyaggal dúsított talaj, hanem felső, dekorációs rétegként lehet alkalmazni az akvarisztikában. Ezeket mi is használhatjuk, de minden esetben győződjünk meg az összetevőkről! A megfelelő minőségű talajok nem olcsók. Különböző színükkel érdekes hatást érhetünk el, de soha nem vegyünk gyárilag festett, színezett aljzatot! Használatukat csak haladóknak, vagy akvarisztikában jártasaknak ajánljuk! Legkedveltebb márkák: ADA, Tropica, JBL.

 

 

 

 AKADAMA: bonszáj ültetőtalaj. Jó nedvszívó és nedvesség megkötő képességű, szemcsés agyagféleség. Semleges kémhatású, de ásványi sókat és egyéb elemeket tartalmaz, így óvatosan kell bánni vele.

 

 

LÁVAKÖVEK, KŐZÚZALÉKOK: jól használható talajlazító közegek. A lávakő és a vulkáni eredetű (andezit, bazalt, gránit és ezek palás, tufás kőzetei) kőzúzalékok semleges kémhatásúak, tápanyagmentesek. Mivel durva felületűek és éles szélű szemcsékből állnak, így védőkesztyű használata javasolt! A lávakő igen porózus szerkezetű, sok vizet képes tárolni. Ezekből a kövekből nagyobb darabokat bátran használhatunk dekorációnak is.

  

HŐSZIGETELŐ ANYAGOK: Igen ritkán használt talajlazító anyagok. AZ ún. hungarocell golyók csak lazítják a talajt, de mocsári talajokhoz nem igazán jók, mert a tocsogós részeken feljön a talaj felszínére. Nehéz vele dolgozni, ráadásul szárazon feltöltődik statikus elektromossággal és tapad, vagy épp szétgurul. A kőzetgyapot kockákat macerás levagdalni, de jó nedvességszabályozó közeg lehet, a gyökérképződés is megfelelő benne. Hidrokultúrás növénytermesztésben kockákra vágva használják.

 

 

FENYŐKÉREG: természetes talajlazító  és savanyító anyag. Nehéz jó terméket találni, de nem lehetetlen. Az általános fenyőmulcs nem jó, mint ahogy a színezett faapríték sem felel meg. A jó fenyőkéreg apróbb szemű, osztályozott, lehetőleg pormentes és minden egyéb adaléktól is mentes, natúr kéreg. A vörösfenyő kérgét nem szabad nagy menyiségben a talajba keverni, ugyanis növekedésgátló hatású. Idővel lebomlik. Amennyiben csak nagy méretű kérget tudunk venni, egy erős húsdarálóval (8-10 mm rostéllyal) apróra darálhatjuk.

 

 

Amint láthatjuk nagyon sokféle anyagot használhatunk a talajkeverékünkhöz, bárki kísérletezhet talajtípusokat akár egy -egy növénycsaládra vonatkozólag is.

 

11. Talajkeverék készítése

Ahány ház, annyi szokás -ez majdnem igaz a talajkeverékekre is!

 

Minden növénytartó kísérletezik az optimális keverék megalkotásában, ez időigényes feladat, mire kiderül milyen arányok a megfelelőek, hosszú távon melyikben lehet a legszebb növényeket nevelni. Egyes növénycsalások talajába speciális anyagokat lehet keverni, ezekről majd  a beültetendő növények kiválasztása kapcsán fogunk írni részletesebben. A célunk az, hogy a növényeknek hosszú távon megfelelő talajt biztosítsunk, így egy összetettebb keveréket kell alkalmaznunk, mint a cserepekben tartott növényeknél.

 

Azt elmondhatjuk, hogy az alapvető összetevő a natúr mohatőzeg. Ez adja a keverék összetételének kb. 50%-át. Kémhatás szempontjából a legmegfelelőbb közeg. 

A vízáteresztés vagy -megtartás, további lazítás, esetleg könnyítés, vagy épp nehezítés miatt keverünk hozzá más anyagot, vagy mert egy bizonyos növényfaj élőhelyén speciálisak a talajkörülmények, összetevők. Mivel a zsákos tőzeg elég poros, így felhasználás előtt érdemes átszitálni. Felhasználás előtt ellenőrizzük le, hogy a tőzeg nem penészes-e, ezt a szagáról könnyen megállapíthatjuk. Ha nincs kellemetlen szaga, akkor nyugodtan beáztathatjuk 1-2 napra esővízbe, hogy a nagyobb részek is átnedvesedjenek. Nem kell annyi víz, hogy ellepje az anyagot, hanem jól át kell forgatni, inkább többször adjunk kevesebb vizet és így nedvesítsünk. Használjunk gumikesztyűt, koszos munka!

A kókuszrostot préselt téglában kapjuk. Ezt használat előtt szintén nedvesíteni kell. Egy 650 grammos téglából 6-8 liter talaj lesz, erre gondolni kell, mert lehet, hogy sok lenne egyben. Ha csak keveset szeretnénk, akkor vasvágó fűrésszel, vagy vágókorongos sarokcsiszolóval vághatunk belőle, de óvatosan, meg ne gyulladjon! Vágáskor fogjuk be stabilan egy satuba, vagy munkapadba. A talajhoz max. 30%-ot keverjünk a kókuszrostból. Semleges a kémhatása, viszont penészedésre hajlamosabb, mint a tőzeg. Ez főképp a darált kókuszrostra érvényes, a csipsz ennél jóval előnyösebb a használatra. 

A perlitből és a vermikulitból 20-40 %-ot használhatunk attól függően, hogy milyen növénycsaládnak keverünk talajt. A cserepezett növényeknél használhatunk 1:1 arányú perlit : tőzeg keveréket is. A floráriumban viszont komplexebb talajt szeretnénk és nem is fogjuk cserélni szezononként, ezért kisebb a perlit/vermikulit aránya. Érdemes a 0,5-1 cm nagyságú szemcseméretet használni.

A fenyőkéreg az az anyag, ami jó szolgálatot tesz, de túladagolása hátránnyá válik. A fenyőkéregben lévő gyanta és csersav növekedésgátló hatású nagyobb mennyiségben, ezért a keverékbe max. 10% mennyiség javasolt. Néhány év alatt elbomlik ugyan, de a benne lévő anyagok megmaradnak a talajban.

A kvarchomok és a kőzúzalék olyan növényekhez való, amelyek bizonyos időszakokban (száraz évszak) visszahúzódnak pihenni. Ezek jellemzően a trópusi törpe harmatfüvek, de az ausztrál kancsóka is szereti a kvarchomokos talajt. 5% mennyiségnél ne használjunk többet, mert nehéz lesz a talaj és száradáskor megkeményedhet.

 

 Folyt. köv......

 

 

További kérdéseiteket várjuk a MaRoN FB csoportban!