Bejelentkezés

Login to your account

Username *
Password *
Emlékezzen rám

Drosera - harmatfű

Közel 200 harmatfű fajt ismerünk és ezek különböző csoportokba sorolhatóak, attól függően, hogy milyen az élőhelyük. Ismerünk Ausztráliában élő, kisméretű fajokat (törpe vagy pygmy Drosera fajok), gumósokat, amelyek gumókat nevelnek, mérsékelt égövön élőket vagy szubtrópusi fajokat is. Ezek nevelése esetenként eltér egymástól, vannak speciális igényű csoportok. A legtöbb kereskedésben, kertészetben vagy nagyobb áruházakban kapható fajok azonban mindegyike a szubtrópusi fajok közé tartozik. Mint a legtöbb rovaremésztő növénynek, a harmatfű fajoknak is savanyú, tápanyagmentes ültetőközegre van szüksége. A legjobb erre a célra a Novobalt tőzeg, amelyek különféle kiszerelésekben (2 litertől felfelé) lehet kapni minden jobb kertészetben, de nagyobb áruházakban is. A virágföld, orchideaföld vagy tápoldattal-, műtrágyával kezelt ültetőközegek nem felel meg, ezekben a növény rövid idő alatt nem fog csapdákat nevelni és egy idő után el is pusztul.

Öntözés:

Eső-, desztillál- vagy minden nagyobb áruházban, barkácsboltban kapható, illat- és egyéb adalékanyagtól mentes ioncserélt víz a legjobb. A növények tápanyagmentes élőhelyeken élnek, ezért szükséges, hogy se az ültetőközeg, se a víz ne tartalmazzon semmit. A forralt víz csak végszükség esetén használható, ugyanis a benne oldott sóknak csak egy része távolítható el forralással. Ugyan így a kútvíz sem megfelelő, mivel abban is sok oldott lehet. A fentieken kívül használható még reverz ozmózissal előállított víz, amelyet sokszor akvarisztikai üzletekből lehet beszerezni. A cserepek alatt folyamatosan álljon 1-2 ujjnyi víz, ne hagyjuk soha kiszáradni az ültetőközeget.

Cserépméret, anyag:

A felnőtt növények mérete változó, vannak felfelé növő fajok és rozettát alkotók is, de egy kb. 6-8 cm átmérőjű cserép a legtöbb esetben jól használható. A cserép anyaga legyen műanyag, az égetett cserép lassan átengedi a vizet ezért idővel csúnya lesz, továbbá különféle anyagok oldódhatnak ki belőle, ami káros lehet a növényre (különösen, ha már korábban használt cserépről van szó). A fém edények ugyancsak nem jöhetnek szóba, mert a fémek lassan kioldódnak az edényből. 

Elhelyezés:

A rovaremésztő növények alapvetően nem szobanövények, így a harmatfüvek sem. A legjobb, ha a szabadban tudjuk nevelni, ahol a növények erősek, betegségekkel szemben ellenállóak lesznek és nem utolsó sorban, maguk intézhetik a rovarok elfogását. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor keressünk egy lehetőleg déli vagy nyugati fekvésű ablakot és neveljük az ablakpárkányon.

Fény:

Az egyes harmatfű csoportok élőhelyén változatos a fény mennyisége, egyes fajok nyílt területeken, közvetlen napfényben élnek, mások árnyékos területeket szeretik. A szubtrópusi fajok azonban szeretik a sok fényt, ezért sok napsütésre van szükségük. A leveleken megjelenő harmatcseppek is akkor a legszebbek, ha a hideg hajnalt napsütéses nappal váltja fel. Ezért olyan helyet keresünk a számukra, ahol sok, közvetlen fény éri.

Tápanyagok:

A növényeket nem szabad tápoldatozni, lombtrágyázni stb., ez a pusztulásukat okozza. Alapvetően etetni sem javasoljuk a növényeket, de a kizárólag szobában nevelt növényeknek alkalmanként (1-2 havonta) adhatunk kisebb méretű (néhány milliméteres) lemezes haltápot. Mindig csak 1-2 levélre tegyünk haltápot, a hirtelen kapott sok tápanyag miatt a növény elpusztulhat. Embereknek szánt élelmiszert ne adjunk a növényeknek.

Teleltetés:

A legtöbb harmatfű fajt nem kell teleltetni, ez alól csak a mérsékelt égövi fajok a kivételek, de ilyenekkel csak haladó növénybarátok találkoznak leginkább. Télen a szubtrópusi növények továbbra is sok fényre van szükségük és ezt a rövid nappalok alatt még egy nyugati vagy déli fekvésű ablakban is nehéz biztosítani a számukra. Ezért, ha csak lehet, alkalmazzunk mesterséges megvilágítást a részükre. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, tegyük a legtöbb fényt beengedő ablak párkányára a növényt. Télen ne etessük a növényeket, de a locsolásukról ne feledkezzünk meg.

Vásárlás:

Ma már minden nagyobb kertészetben (Oázis, New Garden stb.) kapható harmatfű, de sokszor nagyobb áruházakban, barkácsboltokban is árusítanak. A legtöbb dísznövény kiállításon is vásárolhatunk növényeket. Ezek a legtöbbször szubtrópusi fajok, esetleg hibridek, ezért a fentiek vonatkoznak rájuk. Mindig csak egészséges, kártevőktől, penésztől mentes növényeket vásároljunk. A boltban vásárolt növényeket ültessük át, amint hazaértünk velük, mert a bolti eladók sokszor nincsenek tisztában vele, hogy savanyú, tápanyagmentes ültetőközegben kell nevelni a növényeket. Sok boltban ugyanúgy tápoldatozzák és csapvízzel locsolják, mint a többi növényt, ez viszont idővel a pusztulásukat okozza.

 


 

Hidegtűrő harmatfüvek (mérsékelt övi, alpin vagy szubalpin területeken élők)

A Droserák között a legstrapabíróbb fajok a hidegtűrő, mérsékelt övi, szubalpin területeken élő harmatfüvek.  Magyarországon már csak egy ilyen harmatfű faj él, jellemzően tőzegmoha lápokban. A Drosera rotundifolia jól alkalmazkodott ehhez az éghajlathoz, elterjedési területe meglehetősen nagy. Hazánkban csak pár helyen él, védett növény! Jellegzetes alakja, ragadós cseppekkel teli mirígyszőrei első látásra felismerhetők. Évelő növény, de évente elszórja magjait, amelyből új nemzedék nő. Nem túl nagy, 5-7 cm-es levélrozettát növeszt. Az egyenes levélnyél végén kerek csapda fejlődik, amely tele van ragadós cseppekkel. Ezekbe ragad bele a rovar, majd a mozgás reakciót vált ki a környező mirígyszőrökből, amelyek ráhajolnak a rovarra, így az már nem tud menekülni. Ezután kezdődik az emésztési folyamat. Tavasszal az új hajtások révén extra tápanyaghoz jut a növéyn ,majd nyár elején kezdődik a virágzás, amely akár augusztus végéig is elhúzódhat. A hosszú, akár 15-20 cm-es virágszárakon több apró virág is sorakozik, amelyek sorban nyílnak alulról felfelé, naponta csak egy. A magok beérés után könnyen szétszóródnak, nagyon aprók. Legjobb szaporítási módj a magvetés. Télre telelőrügyeket növeszt a növény, a régi levelek leszáradnak. A D. filiformis télre kis szőrös labdácskába húzódik vissza. A D. anglica a '60-as évek előtt kipusztult hazánkban.     

A Drosera rotundifolia (kereklevelű harmatfű) védett növény! Eszmei értéke: 10.000 forint.

 

  

Drosera rotundifolia                                                                Drosera filiformis

Drosera intermedia 

 


 

Trópusi harmatfüvek

A trópusi harmatfüvek, ahogy a nevük is jelzi trópusi, szubtrópusi területeken élnek. Igényeik ennek megfelelően nem túl bonyolultak. Jobbára megfelelő hőmérséklet, nedvesség és elegendő fénymennyiség kombinációját kell biztosítanunk a növények optimális fejlődéséhez. Mivel a legtöbb általános szobanövényünk is zömmel trópusi növény, így ezek a harmatfüvek is jól tarthatók lakásban. Változatos formáik, egyenletes növekedésük és virágzási hajlamuk miatt közkedveltek a rovaremésztő növények között.

Bátran ajánlható kezdő növénytartóknak is, különleges bánásmódot nem igényelnek. Tavasztól őszig akár szabadban vagy egy napos erkélyen is tarthatók, de az extrém napsugárzástól nem árt óvni őket. Megfelelő napfény mennyiség esetén a legtöbb faj szépen vörösödik, de akadnak teljesen zöld, ún. "alba" változatok is. Tápanyagmentes talajba ültessük, a cserép alatt folyamatosan állhat a víz, így a megfelelően magas páratartamat is biztosíthatjuk. Ellenkező esetben a leveleken nem jelennek meg a cseppek. Hosszan és akár évente többször is virágozhatnak. A virágok a legtöbb esetben nem igényelnek beporzást, öntermékenyek. A magok nagyon aprók, könnyen szóródnak. Fényre csíráznak, így a nedves talajra kell csak szórni őket, takarni nem kell. Ez jellkemző a legtöbb rovaremésztő növény magjára is. Néhány faj a hazai kertészetekben és barkácsáruházakban is kapható idény jelleggel.

    

 


 

Törpe harmatfüvek

A törpe harmatfüvek csoportjába olyan növények tartoznak, amelyek legfőképp kis méretükkel hódítanak, valamint különleges szaporodási módszerük is figyelemre méltó. Ebbe a csoportba csak Ausztráliában élő fajok tartoznak. Élőhelyük a legtöbbször olyan területen van, ahol száraz és nedves évszakok követik egymást, így a növények életciklusa is ehhez alkalmazkodott. A pár centiméter átmérőjű növények a növekedési időszakban leveleket (csapdákat) növesztenek és virágoznak, magot érlelnek. A pihenési időszakra kis csíramagokat termelnek, amelyek a növény közepén egy kis kupacban helyezkednek el. Ezután a növény visszahúzódik, pihen. A nedves évszak érkezésével az esők a kis csíramagokat lemossák a növényről és messzire sodorják, apró mélyedésekben megrekedve hajtásnak indulnak. Talajukat tekintve inkább a kötöttebb, de jó vízáteresztő talajtipust kedvelik, apró kavicsokkal, kvarchomokkal. Gyökerük a növény méretéhez képest hosszú, ezért mély cserépbe érdemes őket ültetni. A gyűjtők a csíramagokat lezárt zacskóban, borítékban küldik egymásnak, de csak fagymentes időben, mert a hideget nem bírják.

Hazánkban nincs vadon élő képviselőjük, de gyűjtőktől beszerezhetünk csíramagokat. Méretük miatt kis helyen többféle fajt tarthatunk, igazi különlegességek!

  

 

 


 

Queenslandi nővérek

A Queenslandi nővérek nevű Drosera csoportba a trópusi Drosera adelae, Drosera prolifera, és Drosera schizandra fajok tartoznak. Ismerünk más trópusokon élő harmatfű fajokat, ezek élőhelye átfedik egymást, mint a Drosera burmannii, Drosera indica, Drosea banksii, és Drosera spatulata, de ezek élőhelye nem korlátozódik kizárólag a nedves trópusi élőhelyekre és sokszor nem dzsungelekben vagy esőerdőkben élnek. 

 
A Drosera prolifera virágja

Számos oka van annak, hogy a harmatfű fajok közül csak kevés faj él esőerdőkben. A legkézenfekvőbb ok maga az eső. Az esőcsepp átok a harmatfüvek levelén képződő harmatcseppekre, és az elfogott zsákmányt is könnyen lemossa a levelekről, még mielőtt a növény abból tápanyagot tudna kinyerni. A rovaremésztő növények közül esőerdőkben vagy olyan helyeken, ahol nagy mennyiségű eső esik leginkább a kancsószerű csapdákkal „felszerelt” növények képesek megélni, amelyek mind az elfogott zsákmányt, mind pedig a nagyobb mennyiségű emésztőfolyadékot képes tárolni. A Drosera fajok azonban a kisméretű rovarokra szakosodtak, amelyeket könnyen lehet elkapni és gyorsan lehet lebontani. A magas tápértékű, élőszervezetes zsákmányok, mint például a Tubifex, egyszerűen lyukat égetnek a harmatfüvek levelébe, ha túl nagy falatokat próbálna meg a növény elfogyasztani.

A Drosera schizandra, amely a legcsapadékosabb élőhelyen él, úgy tűnik, hogy idővel el fogja veszíteni húsevő természetét, feltehetően azért, mert a nedves környezetben nem tud elegendő zsákmányt szerezni, és a száraz időszakban sem termel kellő mennyiségű harmatcseppeket, amely esélyt adna a számára az évszak átvészelésére. A problémához hozzájárul ezen élőhely második csapása: a hangyák. Greg Bourke figyelte meg, hogy bármilyen ügyesen is fogja el zsákmányát a Drosera schizandra, az esőerdőben élő hangyák szinte azonnal elviszik a leveléről a könnyű táplálékot. A csoportba tartozó másik két testvérrel is ez a probléma, igaz, ezeknél már kisebb mértékben.

A Drosera schizandra virágja

Peter D'Amato publikálta először az említett Drosera adelae, Drosera prolifera, és Drosera schizandra fajok csoportját, amely az élőhelyük után kapták a Queensland-i nevet. A leveleik alapján sok más harmatfű fajhoz is tartozhatnának, de ez a három faj sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint bármely más Drosera fajhoz. Ezzel együtt, hiába nővérek, mindegyik más és más preferenciákkal rendelkezik a nevelésük során. De egységesek abban, hogy a fiatalkori leveleik és virágaik nagyon hasonlóak.

Élőhelyük

Mindhárom faj Ausztrália északkeleti részén elterülő Queenslandben őshonos. Élőhelyükön a hegyek között elterülő, esőerdőkön keresztül vágó patakok partjain élnek.

 

Drosera adelae

Élőhelye

A Drosera adelae már csak a 70 km hosszú Rockingham-öböl mentén és a Hinchinbrook szigeten él a tengerszint felett 450 m magasságb

an. A Drosera adelae szereti a meleg és párás környezetet.

A Drosera adelae élőhelye

 

Kardos György fényképe.  Plante Carnivore Romania fényképe.

Drosera adelae, a Queenslandi nővérek legkönnyebben nevelhető faja

Nevelése

A Drosera adelae ennek ellenére az egyik legkönnyebben nevelhető Drosera faj. Valójában akár gyomnövénnyé is válhat egy gyűjteményben, mert hosszú gyökerei sokszor kinyúlnak a cserepekből és ahol csak fényt kap, újabb és újabb sarjak nevelkednek. A növény képes fejlődni a cserepek alatti vízben csak úgy, mint bármilyen ültetőközegben, ami a szomszédos cserepekben van. Nevelésére a magas páratartalom és a nedves környezet a legjobb, de nem igényli az élőhelyén lévő magasabb hőmérsékletet. Mivel szereti a magas páratartalmat, floráriumon vagy üvegházon kívül nem érzi jól magát.

Etetése

A Drosera adelae nem olyan érzékeny a lombtrágyára vagy a levelére tett Tubifexre, mint a testvérei. Kedveli ezeket, de még jobb, ha kis testű, élő legyeket, mint Drosophila fajok, adunk neki. Meg lehet próbálni lemezes haltáppal is etetni, de csak keveset adjunk neki alkalmanként. A növények fejlődése visszamarad, ha nem kapnak táplálékot.

Szaporítás

Ezt a fajt nagyon könnyen lehet szaporítani levél-, illetve virágszár dugványokkal. A növény alkalmanként virágzik csak és a virágait nem lehet saját magával beporozni. Ehhez legalább két, egymásból nem dugvánnyal szaporított növényre lesz szükség. A beporzott virágok magokat is nevelnek, amelyeket el is vethetünk.

 

Drosera prolifera

Élőhelye

További 140 km-re északra, a Drosera prolifera már csak a Thornton's Peak kanyonok keleti oldalain, Cape Tribulation közelében él, ahol a tengerszint feletti magasság 1300 m. A Drosera prolifera kedveli a meleg és párás környezetet, de jól tűri a hideget is.

A Drosera prolifera élőhelye

István Kalmár fényképe.

A Drosera prolifera nehezebben elérhető növény

Nevelése

Nem tudni miért, de a Drosera prolifera nehezebben elérhető növény, mint a Drosera adelae. A növényt ugyanis ugyancsak nem nehéz nevelni. A legjobb a számára a hosszúszálú Sphagnum moha (élő vagy szárított) és az alacsony cserép, amely folyamatosan 1-2 ujjnyi vízben áll. Szereti a magas páratartalmat és nagyra értékeli, ha nappal melegben lehet, és éjszakára lehűl a levegő körülötte.

Etetése

A nevelése során az etetése a legnehezebb, ugyanis nagyon könnyen megégnek a levelei a lombtrágyától vagy a levelükre tett Tubifextől. Etetésükre az élő, kis testű legyek a legjobbak. (Meg lehet próbálni a lemezes haltápos etetést is, de figyelni kell a növény reakcióit!)

Szaporítás

A növényt könnyen lehet szaporítani levél- és virágszár dugványról. A növény a földieperhez hasonló virágszárat nevel, amely elterül a földön. A virágok mellett a virágszáron sok kis új sarjnövény is gyakran fejlődik. Ezek leválasztásával pedig sok új növényre tehetünk szert. A virágok beporzásával magokat is nevel a növény, ezeket a szokásos módon el is lehet vetni.

 

Drosera schizandra

Élőhelye

A Drosera schizandra kizárólag a Mount Bartle Frere oldalain a Wooroonooran Nemzeti Parkban él. A növényeket 400-700 m tengerszint feletti magasságokban figyelték meg. Élőhelyük ebből kifolyólag a hűvös esőerdő. A Drosera schizandra gyűlöli a meleget, de megköveteli a magas páratartalmat.

A Drosera schizandra élőhelye

 

A Drosera schizandra a Queenslandi nővérek legkényesebb faja

Nevelése

A Drosera schizandra nevelése, eltérően a másik nővérétől, egy kicsit trükkös. A növény nedves, párás és hűvös helyet igényel, ahol nincs közvetlenül a napfényen. A legjobb számára az élő Sphagnum, amely egy alacsony cserepekben van és alattuk folyamatosan áll 1-2 ujjnyi víz. Ha van üvegházad, számára az a legjobb. A floráriumokban lévő mesterséges világítás sokszor túl sok hőt termel, a növény ezt nem szereti. A Drosera Schizandra-t akár egy üvegedényben is nevelhetjük a lakás vagy ház egyik északi fekvésű ablakában, mindaddig, amíg a lakás vagy ház hűvös marad.

Etetése

A növény nagyon érzékeny a lombtrágyára vagy a sok tápanyagot tartalmazó Tubifexre. Számára is a kis testű legyek a legjobbak. (Ennél a fajnál is meg lehet próbálni a lemezes haltáp használatát!). A növény fejlődése elmarad, ha nem kapnak rendszeresen táplálékot.

Szaporítás

Szaporítása könnyű, gyökérről, virágszárról vagy levélről is szaporítható, a virágok beporzásával pedig magokat nyerhetünk, amelyeket a szokásos módon el is vethetünk.


 

Gumós harmatfüvek

...


 

Petiolaris komplex 

...


Drosera alap fajok:

Drosera aberrans
Drosera acaulis
Drosera adelae
Drosera admirabilis
Drosera affinis
Drosera afra
Drosera alba
Drosera aliciae
Drosera allantostigma
Drosera amazonica
Drosera andersoniana
Drosera androsacea
Drosera anglica
Drosera anglica var. pusilla
Drosera aquatica
Drosera arcturi
Drosera arenicola
Drosera arenicola var. occidentalis
Drosera ascendens
Drosera atrostyla see D. pauciflora
Drosera aurantiaca
Drosera auriculata
Drosera australis
Drosera banksii
Drosera barbigera
Drosera barbigera subsp. barbigera
Drosera barbigera subsp. minor
Drosera barbigera subsp. silvicola
Drosera barrettorum
Drosera bequaertii 
Drosera bicolor
Drosera biflora 
Drosera binata
Drosera binata f. multifida
Drosera binata f. multifida f. extrema
Drosera binata var. dichotoma
Drosera binata var. dichotoma f. pedata
Drosera bindoon
Drosera brevicornis
Drosera brevifolia
Drosera broomensis
Drosera browniana 
Drosera bulbigena
Drosera bulbosa 
Drosera bulbosa subsp. bulbosa
Drosera bulbosa subsp. coronata
Drosera bulbosa subsp. major See D. major
Drosera burkeana
Drosera burmannii
Drosera caduca
Drosera callistos
Drosera calycina
Drosera camporupestris
Drosera capensis
Drosera capensis var. alba see D. 'Albino'
Drosera capillaris
Drosera capillaris var. brasiliensis see D. intermedia
Drosera cayennensis
Drosera cendeensis 
Drosera chimaera
Drosera chrysolepis
Drosera cistiflora
Drosera cistiflora var. Eitz
Drosera citrina
Drosera citrina var. nivea see D. coalara
Drosera closterostigma
Drosera coalara
Drosera coccicaulis
Drosera coccipetala
Drosera collina
Drosera collinsiae
Drosera colombiana see D. cayennensis
Drosera communis
Drosera communis var. breviscapa see D. capillaris
Drosera communis var. pauciflora see D. montana
Drosera compacta see D. bequaertii 
Drosera condor
Drosera cucullata
Drosera cuneifolia
Drosera curviscapa
Drosera darwinensis
Drosera depauperata
Drosera derbyensis
Drosera dichrosepala
Drosera dielsiana
Drosera dielsiana (questionable)
Drosera dilatatopetiolaris
Drosera drummondii
Drosera echinoblastus
Drosera elongata 
Drosera eneabba
Drosera enodes
Drosera eremaea
Drosera ericgreenii
Drosera ericksoniae See D. omissa
Drosera erythrogyne 
Drosera erythrorhiza
Drosera erythrorhiza subsp. collina see D. collina
Drosera erythrorhiza subsp. erythrorhiza
Drosera erythrorhiza subsp. magna see D. magna
Drosera erythrorhiza subsp. squamosa see D. squamosa
Drosera erythrorhiza var. imbecilla
Drosera erythrorhiza var. Rolystone Red
Drosera esmeraldae
Drosera esperensis
Drosera esterhuyseniae
Drosera falconeri
Drosera felix
Drosera filiformis
Drosera filiformis var. filiformis
Drosera filiformis var. floridana
Drosera filiformis var. tracyi
Drosera fimbriata
Drosera finlaysoniana
Drosera flexicaulis
Drosera foliosa see D. hookeri
Drosera fragrans
Drosera fulva
Drosera geniculata
Drosera gibsonii
Drosera gigantea
Drosera gigantea subsp. gigantea
Drosera gigantea var. geniculata see D. geniculata
Drosera glabripes
Drosera glabriscapa
Drosera glanduligera
Drosera gracilis
Drosera graminifolia
Drosera graniticola
Drosera grantsaui 
Drosera graomogolensis 
Drosera grievei
Drosera hamiltonii
Drosera hartmeyerorum
Drosera helodes
Drosera heterophylla 
Drosera hilaris
Drosera hirsuta
Drosera hirtella 
Drosera hirtella var. lutescens
Drosera hirticalyx
Drosera hookeri
Drosera huegelii
Drosera huegelii var. phillmanniana
Drosera humbertii
Drosera humilis
Drosera hyperostigma
Drosera indica
Drosera indumenta
Drosera insolita see D. lunata
Drosera intermedia
Drosera intricata
Drosera jacoby
Drosera kaieteurensis
Drosera katangensis
Drosera kenneallyi
Drosera lanata
Drosera lasiantha
Drosera latifolia
Drosera leioblastus
Drosera leucoblasta
Drosera leucostigma
Drosera linearis
Drosera liniflora
Drosera longifolia usually D. anglica or occasionally D. intermedia
Drosera longiscapa
Drosera lovellae see D. spatulata var. lovellae
Drosera lowriei
Drosera lunata
Drosera macrantha 
Drosera macrantha subsp. eremaea see D. eremaea
Drosera macrantha subsp. planchonii
Drosera macrophylla
Drosera macrophylla subsp. monantha
Drosera madagascariensis
Drosera magna
Drosera magnifica
Drosera major
Drosera makinoi
Drosera mannii
Drosera marchantii
Drosera marchantii subsp. marchantii
Drosera marchantii subsp. prophylla see D. prophylla
Drosera menziesii subsp. basifolia 
Drosera menziesii subsp. menziesii
Drosera menziesii subsp. penicillaris see D. drummondii
Drosera menziesii subsp. thysanosepala see D. thysanosepala
Drosera meristocaulis
Drosera micra
Drosera micrantha
Drosera microphylla
Drosera microphylla var. macropetala see D. calycina
Drosera microscapa see D. occidentalis var. microscapa
Drosera miniata
Drosera minutiflora
Drosera moanensis see D. brevifolia
Drosera modesta
Drosera monantha see D. macrophylla monantha
Drosera montana
Drosera montana var. schwackei see D. schwackei
Drosera montana var. tomentosa see D. tomentosa
Drosera monticola
Drosera moorei
Drosera murfetii
Drosera myriantha
Drosera nana
Drosera natalensis
Drosera neesii subsp. neesii
Drosera neocaledonica
Drosera nidiformis
Drosera nitidula
Drosera nitidula subsp. allantostigma see D. allantostigma
Drosera nitidula subsp. nitidula
Drosera nitidula subsp. omissa see D. patens
Drosera nivea see D. citrina var. nivea
Drosera oblanceolata
Drosera occidentalis
Drosera occidentalis subsp. australis see D. australis
Drosera occidentalis subsp. occidentalis
Drosera occidentalis var. microscapa
Drosera omissa
Drosera orbiculata
Drosera ordensis
Drosera oreopodion
Drosera paleacea see D. micrantha. The real Drosera paleacea has been recently rediscovered and is not widely in cultivation.
Drosera paleacea subsp. leioblastus see D. leioblastus
Drosera paleacea subsp. paleacea see D. micrantha
Drosera paleacea subsp. roseana see D. roseana
Drosera paleacea subsp. stelliflora see D. stelliflora
Drosera paleacea subsp. trichocaulis see D. trichocaulis
Drosera pallida 
Drosera panamensis see D. cayennensis
Drosera paradoxa
Drosera parvula see D. minutiflora
Drosera parvula subsp. sargentii
Drosera patens
Drosera pauciflora
Drosera pedicellaris
Drosera peltata
Drosera peltata subsp. auriculata see D. auriculata
Drosera peltata var. foliosa see D. hookeri
Drosera peltata var. glabrata
Drosera peltata var. gracilis see D. gracilis
Drosera peltata var. nipponica
Drosera peruensis 
Drosera petiolaris
Drosera pilosa 
Drosera planchonii see D. macrantha subsp. planchonii
Drosera platypoda 
Drosera platystigma
Drosera porrecta
Drosera praefolia
Drosera prolifera
Drosera prophylla
Drosera prostrata
Drosera prostratoscaposa
Drosera pulchella
Drosera pumilla see D. cayennensis
Drosera purpurascens
Drosera pycnoblasta
Drosera pygmaea
Drosera quartzicola
Drosera radicans
Drosera ramellosa
Drosera ramentacea
Drosera rechingeri
Drosera regia
Drosera riparia
Drosera roraimae
Drosera roseana
Drosera rosulata
Drosera rotundifolia
Drosera rotundifolia var. corsica
Drosera rotundifolia var. furcata
Drosera rubrifolia
Drosera rubripetala see D. cistiflora
Drosera rupicola
Drosera salina
Drosera sanariapoana see D. cayennensis
Drosera sargentii see D. parvula subsp. sargentii
Drosera schizandra
Drosera schmutzii
Drosera schwackei
Drosera scorpioides
Drosera serpens
Drosera sessilifolia
Drosera sewelliae
Drosera silvicola see D. barbigera subsp. silvicola
Drosera slackii
Drosera solaris
Drosera spatulata
Drosera spatulata var. bakoensis
Drosera spatulata var. gympiensis
Drosera spatulata var. loureirii
Drosera spatulata var. lovellae
Drosera spilos
Drosera spiralis
Drosera spirocalyx
Drosera squamosa
Drosera stelliflora
Drosera stenopetala
Drosera stolonifera
Drosera stolonifera subsp. compacta see D. purpurascens
Drosera stolonifera subsp. humilis see D. humilis
Drosera stolonifera subsp. monticola see D. monticola
Drosera stolonifera subsp. porrecta see D. porrecta
Drosera stolonifera subsp. prostrata see D. prostrata
Drosera stolonifera subsp. rupicola see D. rupicola
Drosera stricticaulis subsp. eremaea see D. eremaea
Drosera stricticaulis subsp. stricticaulis
Drosera subhirtella
Drosera subhirtella subsp. moorei see D. moorei
Drosera subhirtella subsp. subhirtella
Drosera subtilis
Drosera sulphurea
Drosera tentaculata
Drosera thysanosepala
Drosera tomentosa
Drosera tomentosa (need to be verified)
Drosera tomentosa var. glabrata
Drosera toyoakensis
Drosera trichocaulis
Drosera trinervia
Drosera tubaestylis
Drosera ultramafica
Drosera uniflora
Drosera variegata
Drosera venusta
Drosera verrucata
Drosera villosa
Drosera villosa var. ascendens see D. ascendens or D. latifolia
Drosera viridis
Drosera walyunga
Drosera whittakeri
Drosera whittakeri subsp. aberrans see D. aberrans
Drosera yilgarnensis
Drosera yutajensis
Drosera zeyheri
Drosera zigzagia
Drosera zonaria