Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Társaság
MaRoN TT - Hivatalos honlap

Byblis

Szivárvány növény

Többnyire Ausztráliában honos növénynemzetség, amely mindössze nyolc fajt foglal magába. A Byblis liniflora Indonéziában is megtalálható.

A Byblis élőhelyei

Köznapi nevét a növény ragadós cseppjein megtörő fénynek köszönheti. Szezonálisan nedves lápok, mocsarak növénye, ahol részleges vagy teljes napfényben pompáznak. Vannak köztük egynyári és évelő fajok is. Az egynyáriak (B. liniflora, B. rorida, B. filifolia és B. aquatica) gyorsan növekednek, valamivel kisebbre nőnek, mint az évelők, a száraz évszak beköszöntéig magokat érlelnek, majd elpusztulnak. Az évelő fajok (B.gigantea, és B.lamellata) magasabbra nőnek, akár a 70 cm magasságot is elérhetik. A száraz évszakot talajszint alatti rizómákkal vészelik át.

Az összes faj levelei erősen megnyúltak, vékony szárúak, végük felé erősen elkeskenyednek. A mirígyszőrök a rovarok megfogása után nem mozdulnak, mint ahogy a levelek sem, így a passzív csapdák közé sorolhatók.

A virágok öt szirmúak, általában a lila valamelyik árnyalatában pompázik. Elég sok virágot hoz a növény, ezért nagyon dekoratívak. A Byblis liniflora kivételével – amely önporzó – rovarok porozzák be a virágokat. A virágzás kora tavasztól nyár végéig tart. A magok vetése nedves tőzegre történjen, talajjal nem kell befedni a magokat. Vetés előtt a magokat füstkezelésnek érdemes alávetni, mivel az ausztrál bozóttüzek hatására az eredeti élőhelyen gyorsabban csíráznak a magok. Ezt imitálhatjuk otthoni körülmények között is.

Talaja lehet kissé kvarchomokos, tőzeges. Esővízzel öntözzük, a csapvizet nem bírja.

Byblis alap fajok:

  • Byblis aquatica
  • Byblis filifolia
  • Byblis gigantea
  • Byblis guehoi
  • Byblis lamellata
  • Byblis liniflora
  • Byblis liniflora subsp. occidentalis see B. filifolia
  • Byblis pilbarana
  • Byblis rorida