Bejelentkezés

Login to your account

Username *
Password *
Emlékezzen rám

 

A MAGYAR ROVAREMÉSZTŐ NÖVÉNY TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

 

 

Elhatározva a Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Egyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése: MaRoN T.E.

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Carnivorous Plant Nature Conservation Association

4. Az egyesület székhelye: 5300 Karcag, Szondi utca 5.

5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

6. Az egyesület honlapjának címe: http://maron.hu

 

  

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

 

  1. Az egyesület célja:

 

A rovaremésztő növény fajok, kiemelten a Magyarországon élők védelmével, faj- és génmegőrzésével, szaporításával, élettani jelenségeinek kutatásával élethivatásszerűen vagy kedvtelésből foglalkozó egyesületi tagok ténykedésének elméleti és gyakorlati segítése, összefogása. Az egyesület tevékenysége kiterjedhet más növényfajokra is. Cél a közösség és tagjai közötti kapcsolat építése, erősítése, illetve kapcsolódási pontok meghatározása, létesítése, valamint a természetvédelmi nevelés fejlesztése, a biológiai tudományos kutatással összefüggő ismeretterjesztés és hazai kutatók, egyetemi hallgatók segítése. Alapvető cél a természetvédelmi, környezetvédelmi szemlélet terjesztése.

 

  1. Az egyesület tevékenysége:

Az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében az Egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:

  • tudományos kutatás,

  • összejövetelek, kiállítások szervezése,

  • élőhelyi túrák, terepgyakorlatok szervezése

  • belföldi és külföldi előadók szerepeltetésével színvonalas előadások, rendezvények, konferenciák szervezése,

  • szakirodalom gyűjtése és megőrzése,

  • biológiai tudományos kutatással összefüggő ismeretterjesztés,

  • Magyarországon és külföldön működő, az Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységi körű egyesületekkel, civil- és állami szervezetekkel, nemzeti parkokkal való kapcsolattartás és együttműködés elősegítése,

  • az egyesület kiadványokat publikál, szakmai folyóiratot, internetes információs weboldalt és fórumot működtet, kutatási-, oktatási csereprogramokat szervez bel- és külföldön egyaránt.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el.

 

IV.

Tagdíj

 

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 1. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 1. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

Az éves tagdíj összegét minden évben az Elnökség határozza meg és teszi közzé a hivatalos weboldalán, legkésőbb január 31-ig.

 

V.

A tagság

  

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és a tagdíjat a meghatározott időpontig megfizeti.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1. Az egyesület tagja:

 

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét és egyéb, nyilvántartott adatait azok megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

X.

Az egyesület szervei

 

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

 

 

A Közgyűlés

 

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

13. Távszavazás

A tagok úgy rendelkeznek, hogy ülés tartása nélkül is – e-mail-ben történő szavazás útján – határozhatnak a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Bármely kérdésben lehetőség van távszavazás elrendelésére. Ez esetben a határozat tervezetet az Elnökségnek az Egyesület minden tagjával e-mail útján kell közölnie, az Elnökség részére megadott, vagy utóbb írásban módosított e-mail címre történő megküldéssel, akiknek a közlést követő 15 napon belül írásban, az Egyesület e-mail elérhetőségére megküldve kell nyilatkozniuk a határozattervezet elfogadásáról, vagy elutasításáról. A szavazásra nyitva álló határidő leteltét követő 5 munkanapon belül az Elnökség összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát (a továbbiakban: „összesítő jegyzőkönyv”). Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnökség arról értesíti a tagokat, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnökség általi – fentiek szerinti – összesítés időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnökség 8 munkanapon belül köteles a tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette.

Az e-mail útján a tagok részére kiküldött határozat-tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül bármely tag jogosult a közgyűlési ülés összehívását kérni, amelynek az Elnökség köteles eleget tenni, és a közgyűlési ülés összehívása iránt 8 napon belül intézkedni. Ez esetben az elrendelt távszavazás helyett az adott kérdést a közgyűlési ülés napirendjére kell tűzni, és arról a közgyűlési ülésen szavazni.

 

14. Elnökség 

Az egyesület vezetését, képviseletét az Elnökség mint vezető tisztségviselő látja el. Az Elnökség az Egyesület 3 tagú ügyvezető szerve.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Összeférhetetlenségi szabályok:

a) A legfőbb döntéshozó testület (Közgyűlés), valamint az ügyintéző szerv (Elnökség), továbbá az ellenőrző szerv (Felügyelő Bizottság)) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

b) Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetvezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig:

- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,

- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

- - amelynek adószámát az állami adó és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.

 

Az egyesület első elnökségének tagjai:

Az egyesület elnöke: Kardos György

Az elnökség tagjai:

Alelnök: Novák Richárd 

Gazdasági alelnök: Tajti Tímea

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

Az elnököt távollétében – akadályoztatása esetén – az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: együttes.

 

A gazdasági alelnök és az elnök az egyesület pénzintézetek felé történő képviseletét látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: különös, bankszámla feletti rendelkezési jog.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: együttes.

 

A Közgyűlés az elnökség tagjait 5 éves időtartamra választja meg.

 

Az Elnök

a) hazai és nemzetközi viszonylatban önállóan képviseli a szervezetet,

b) összehívja és vezeti a Közgyűlést,

c) valamint folyamatosan biztosítja az Alapszabály betartását.

d) Az Egyesületet érintő minden ügyben az Elnök az Egyesület jegyzésére önállóan jogosult, akként, hogy az Egyesület előírt, előnyomott, illetve nyomtatott, teljes vagy rövidített neve alá önállóan írja a nevét.

e) Az Elnök az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogát önállóan gyakorolja.

f) Munkája során felel az Egyesület pénzügyeinek és pénzügyi tevékenységének felügyeletéért.

g) Köteles évenként beszámolni a Közgyűlésnek.

 

Az Elnök hatáskörébe tartozik:

a) az Egyesület tevékenységének irányítása,

b) az Egyesület költségvetésének kidolgozása,

c) az Egyesület fejlesztési tervének kidolgozása és éves munkaterv készítése,

d) a tagfelvétellel, törléssel és kizárással kapcsolatos eljárások lefolytatása,

e) az Alapszabályban nem nevesített bizottság, vagy munkapocsort felállítása, valamint egyedi megbízások átadása,

f) a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések, költségvetés tervezetek, zárszámadás előkészítése és előterjesztése,

g) az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása,

h) döntés díjak és jutalmak odaítéléséről,

i) képviseli az Egyesületet,

j) szervezi és ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,

k) gyakorolja az aláírási és utalványozási jogkört, aláírja az Egyesület kiadványait,

l) irányítja az Egyesület működését,

m) tájékoztatja a hírközlő szerveket az Egyesület működéséről,

n) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

o) minden olyan eljárást elvégez, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

Két Közgyűlés közötti időben az Elnök dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnök köteles beszámolni.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben az Elnök jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés felé utólagos beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

 

Az Elnökség választása.

A tisztségviselők megválasztása a Közgyűlésen nyílt szavazással történik. Minden jelenlévő tag megjelöli az adott tisztségre az általa legalkalmasabbnak tartott tagot, és egyben szavazatát le is adja a tagra. A legtöbb, de legalább a leadott szavazatok több mint felét megszerző jelölt lesz a megválasztott tisztségviselő. Megbízása öt évre szól. A megválasztott tisztségviselő választás során történő visszalépése esetén a következő legtöbb szavazatot - de legalább a leadott szavazatok több mint felét - megszerző jelölt tölti be a tisztséget.

Egyszerre csak egy tisztség ellátása lehetséges.

 

Összeférhetetlenségi szabályok:

A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

 

XI.

Záró rendelkezések

 

 

Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba (különösen az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe történő) való betekintés és azokból saját költségre történő másolat készítésének rendje: az Egyesület székhelyén munkanapokon 9.00-16.00 között, melyhez az Elnökséghez való előzetes bejelentés vagy vele történő időpont-egyeztetés szükséges.

 

Az Egyesület megszűnése:

1. Jogutódlással történő megszűnés:

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. A jogutód nélküli megszűnés okai:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

c) az Egyesületet az arra jogosult hatóság/bíróság megszünteti.

 

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonának felosztásáról a Közgyűlés dönt.

Megszűnés esetén a Közgyűlés rendelkezéseiről és a felszámolás végrehajtásáról az Elnökség gondoskodik.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezéseit, továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

Kelt: Budapesten, 2017. év február hó ….. napján

 

 

 

aláírás

Kardos György elnök

 

Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a 2017. március …. napján tartott közgyűlésen hozott határozattal jóváhagyták.

 

Ügyvédi ellenjegyzés:

Cnytv. 38.§ (2) bekezdés alapján, a Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Egyesület jogi képviseletében alulírott ellenjegyző ügyvéd i g a z o l o m, hogy a Magyar Rovaremésztő Növény Természetvédő Egyesület Alapszabályának jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alakuló Közgyűlés által 2017. február … napján elfogadott és hatályos tartalomnak.

 

Ellenjegyzem Budapesten, 2017. március …. napján:

 

Dr. Makó Klaudia

ügyvéd